Városok és kultúra – az olasz városok üzenete

Az Európai Unió 2018-ra, a Kulturális Örökség Évére készül.  Simone D’Antonio három olasz várost mutat be, ahol a kultúra különböző módokon segíti elő a fenntartható fejlődést. Mantova belvárosának utcáin sétálva vagy Pistoia San Giorgio közkönyvtárában nézelődve könnyen észre lehet venni a kultúra hatásának eltérő dimenzióit – ahogyan Mantovában nézik a turisták az emlékműveket, vagy ahogyan a diákok és az idősebb lakók találkoznak a kulturális rendezvényeken Pistoia innovatív közterein: ezek mind azt mutatják, hogy a kulturális élmény többféle módon tapasztalható meg, és hogy valamennyit integrált, együttműködő stratégiák alkalmazásával lehet ösztönözni.

Egy olyan országban, ahol a kulturális szektor (beleértve a művészeteket, a múzeumokat és a történelmi emlékek hasznosítását) éves bevétele 100 milliárd euró körül van, az innovatív megoldások iránt leginkább fogékony középvárosok legnagyobb kihívása, hogy túllépjenek a kulturális örökség hagyományos műemlékvédelmi megközelítésén. E városok némelyike az EU által támogatott hálózatok és kezdeményezések keretei között más európai városokkal együttműködve tesztelheti, fejlesztheti megoldásait.

Hogyan kapcsolódik össze Montovában a kulturális fejlesztés a város felújításával

Ennek egyik példája Mantova, a helyi kulturális örökséghez kapcsolódó városfelújítással foglalkozó INT-HERIT URBACT megvalósítási hálózat egyik partnere. A kultúra és a városfejlesztés kapcsolata lényeges elem volt abban a stratégiában, amelyet Mantova mint Kultúra Fővárosa 2016-os eseményeihez készítettek. A terv végrehajtásába – a városi márkaépítésbe és a közösségfejlesztésbe – aktív módon vonták be a lakosokat és az érdekelteket, mivel a kulturális élet fejlesztését a városfejlesztés pozitív és befogadó előmozdítójának tekintették, mert az közvetlenül segíti a jobb szolgáltatások és infrastruktúra létrejöttét.

Új indikátorokat jelöltek meg a turizmus hatásának értékelésére. A 2016-ra vonatkozó adatok szerint a turizmus 20 %-kal nőtt, és szintén megnőtt a városi lakosok részvétele vagy önkéntessége a mantovai kulturális rendezvényeken (Irodalmi Fesztivál, Kamarazenei Fesztivál és más hasonló programok).

Pistoia: a kulturális fővárostól és városfejlesztési kultúra fővárosáig

„A kultúra az új és jobb foglalkoztatás lehetséges forrása. A jó kormányzás befektetőket vonz a városba, de a szektor valamennyi érintettjét be kell vonni a helyi fejlesztés innovatív politikájának kidolgozásába” – mondta Claudio Bocci, kulturális igazgató 2017. július 5-én, Aquilában, a turizmusról és örökségről szóló országos konferencián. A sokféle szereplő együttműködése alkotta Pistoia – a 2017. évi egyik Kulturális Főváros ­– stratégiájának bázisát.  Pistoia az egyik olyan olasz város, amely sokat áldoz a kultúrára – éves költségvetésének mintegy 5 %-át.

„A város elhatározta, hogy kulturális politikája nem egyszerűen csak a kultúrára irányul, hanem arra, hogy a kultúra legyen a jelen és jövendő városfejlesztés tartópillére” – mondta Giuseppe Gherpelli, a Pistoia 2017 projekt menedzsere. Ennek egyik példája az Il Ceppo nevű régi, a városközpontban a XIII. században alapított és 2013-ban megszüntetett kórház nagyszabású felújítása. Az épületet fokozatosan alakítják át a város innovatív közösségi központjává, ahol kulturális rendezvények és intézmények kapnak helyet, és ez lesz a városmegújítás társadalmi fóruma, de egyben képzések és co-working tevékenységek helyszíne is.

A kultúra lesz a város-regeneráció vezérfonala, amely a Kulturális Főváros cím által beindított gondolkodás egyik fő hagyatékaként fogható fel. A jelöltségnek már az első fázisában elhatározták a különféle helyi intézmények (úgy mint a városi, tartományi és regionális kormányzat, a kereskedelmi kamara, a helyi bank és a katolikus plébánia), hogy közös fejlesztési stratégiát készítenek, melynek alapját a kulturális örökség és a közép- és hosszú távon megújítandó épületek, struktúrák képezik.

Materában ideiglenes városi kulturális polgár címet kapnak a turisták a város közös felújításának támogatása érdekében

Az európai vagy országos kulturális főváros címet hordozó városokban a programok legszembetűnőbb részei a rendezvények és kiállítások voltak, de mindig sor került a város jövőjének újragondolására a tapasztalatok tükrében. Ez történet a dél olasz városban,  Materában is, amelyik 2019-ben lesz Európa Kulturális Fővárosa. Matera kapcsolatba lép a korábbi kulturális fővárosokkal, hogy megismerje tapasztalataikat és ezeket felhasználva alakítsa ki városi stratégiáját.

„Az igazi kihívás számunka nem az, hogy mi történik 2019-ben, hanem az, hogy mi lesz 2020-ban” – mondta Emmanuele Curti régész és a Matera 2019 Szervezőbizottság konzulense. „A célunk szilárd alapot képezni a város fenntartható kulturális és turisztikai fejlesztéséhez Materában, ahol a kultúra történetileg nem volt a városvezetés gondolkodásának előterében.”

A Sassi és a sziklatemplomok városa (1993 óta az UNESCO Világörökség listáján) a Matera 2019 szervezőbizottság célkitűzése szerint olyan megoldások élő laboratóriuma lesz, amelyeket a lakosok és az ideiglenes városi polgár címet viselő látogatók közösen hoznak létre a felelősségtudatos turizmus, valamint a látogatók és a helyi lakosok számára egyaránt nyitott kulturális programok támogatására.

Az új közösségi tudat létrehozása révén a lakosok a helyi kulturális stratégiák részesei lesznek a kis és középvárosokban, melyek Olaszországban éppen olyan élettel teli helyek, mint a nagyvárosok. A kulturális innováció új ötletei és gyakorlatai „a kisebb városokban könnyebben találnak követésre, mint a nagyvárosokban.” – mondta Emmanuele Curti.

A Kulturális Örökség Európai Éve 2018, több információ itt.

Írta: Simone D’Antonio, Nemzeti URBACT Pont, Olaszország

Az eredeti, angol nyelvű cikk itt olvasható.