Egyre nagyobb az élelmiszer szerepe városaink megújításában

Előétel: Mennyei cseresznye…

Képzeljük el, hogy mindenütt cseresznyefát látunk. És képzeljük el, hogy bármit eszünk, cseresznyével esszük. Képzeljünk el egy gazdaságot, melynek alapja a bizonytalan kimenetelű cseresznye betakarítás. Akkor képzeletben Fundao-t látjuk, a portugál hegyek magasában levő kisvárost, a spanyol határ közelében.

Az URBACT Agri-Urban hálózat közép- és kisvárosainak képviselői nemrég Fuldaoban találkoztak, hogy tapasztalatot cseréljenek városaik élelmezési infrastruktúrájának javításáról. A kérdés az volt, hogy hogyan működhetünk hatékonyabban együtt az élelmiszertermelőkkel? Hogyan ösztönözhetjük az ellátási lánc innovációját? Hogyan tegyük jobbá az iskolákban, és gondozóintézetekben a közbeszerzést ahhoz, hogy átalakuljanak a helyi élelmiszerellátási láncok és a fogyasztási szokások?

Az asztal körül ülő Agri-Urban partnerek komoly tapasztalatokkal rendelkeztek. Itt volt a svédországi Sodertajle úttörő közbeszerzési gyakorlatával. Itt volt Mouans-Sartoux francia kisváros is, amelyik erején felül küzdött a döntéshozókkal a területfelhasználás alapkérdéseivel kapcsolatban.

Fundao már legyőzte az egyetlen terméktől való gazdasági függés problémáját, mert innovatív módon tette sokszínűvé hagyományos cseresznyetermesztő gazdaságát. A „Fablab” rendszer serkenti a helyi termelőket és a kreatívokat, hogy működjenek együtt és használjanak közönséges eszközöket. Az egyik helyi vállalkozás kávézacc talajon gombát termeszt, vagyis az üzleti hulladékon értéket termel. Ez a cirkuláris gazdaság fontos gyakorlati példája.

A hosszú, termékeny nap végén a lemenő Nap fényében a nemzetközi társaság látogatást tett a gyönyörű Natura kempingben,  ahol az Agri-Urban partnervárosok egy sor fát – természetesen cseresznyefát – ültettek a völgyre néző hegygerincen.

A Hálózat munkájában jól láthatóan érvényesülnek az URBACT integrált elvei, a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontok. Az Agri-Urban nem magányos harcos ezen a területen. Az élelem lényeges ügy lett a városok életében.

Fő fogás: folytatódik az URBACT élelmiszerkalandja

Londonban, a nemrégiben zajlott Szokatlan Gyanúsítottak Fesztiválján  az Agri-Urban csoportnak alkalma volt összejönni azokkal, akik világszerte érdeklődnek a munkája iránt. A nagyszerű Calthorpe Project területén jöttek össze a London számos részéből és messzebbről, Kanadából és Dél Koreából érkező résztvevők eszmecserére és új ötletek megismerésére.

Albert Garcia, a spanyol Mollet de Valles, az URBACT másik élelmezési úttörője sok érdekeset tanult az eseményen. Megjegyezte, hogy fontos ma az étel szerepe, mert segíti a városokat céljaik elérésében az egészségügy, valamint a társadalmi és gazdasági prioritások terén. Elmondta: „A repülőn gondolkoztam arról, hogy mint köztisztviselő a szokatlant szokásossá teszem.  Lehetséges kemény munkával meggyőzni a fő érdekelteket, hogy innovatív módon, szokatlanul jó kezdeményezésekkel segítsék a városukat. A városházán küzdenünk kell azért, hogy megfelelő feltételekkel támogassuk az újszerű megoldásokat, hogy végül szokásossá váljanak, ami nagy előrelépés a városban.  Még hosszú az út odáig, de már sok szokatlan dolog vár harcra készen, tele energiával, elkötelezetten.”

Molletben, mint sok más URBACT városban az élelmezés erős tematika. Mollet első URBACT projekt tapasztalata az Diet for a Green Planet volt. Ehhez hasonló a Brüsszel vezette Fenntartható Élelem projekt és a Barcelona által vezetett URBACT Piacok, melyben a városi piacok szerepét vizsgálták. Az URBACT Jó Gyakorlatok tájékoztatójában folytatódott az étellel kapcsolatos tematika. A jó gyakorlatot elnyert városok között volt a francia Mouans Sartoux és az olasz Torino.

Mouans  Sartoux azzal a kérdéssel szembesíti a várostervezőket, hogy milyen legyen a területfelhasználás a 21. században. Sok várost nyomasztja, hogy növekvő népességet kell elhelyeznie és lakással ellátnia. De honnal lesz terület, és hogyan biztosítjuk a kiegyensúlyozott fejlődést, melynek során a városok megtarthatják rekreációs és művelési célú zöldterületeiket?

Torino két jó gyakorlatának egyike az élelem és a helyi közösség szerves kapcsolatával foglalkozik.  Az elmúlt években a város támogatta a helyi piacok hálózatának megújítását.  Ennek eredményeképpen minden városrész lakói gyalogos távolságon belül jutnak helyi termékhez, így jobban fennmaradnak a helyi mikro-gazdaságok, és kiváló társadalmi fórum alakul ki ma, amikor oly gyakran panaszkodnak városainkban a magány és az elszigeteltség miatt. Ráadásul, a tény, hogy ezek a piacok a lakásoktól rövid gyalogtávolságra vannak, szükségtelenné teszi az autóhasználatot, ösztönzi a gyalogolást és kerékpározást. Ezek széndioxid-mentes közlekedési formák, és az ember könnyebben találkozik ismerősökkel, szomszédokkal, más vásárlókkal.

Élelem a városok tágabb családjában

Torinótól egy ugrásra, Milánó 30 négyzetkilométer mezőgazdasági területtel rendelkezik. A 2016. évi Élelem Expo nyomán ma sokféle élelemmel kapcsolatos tevékenység van a városban. Milánó URBACT Jó Gyakorlata a városszéli mezőgazdasággal foglalkozik, vizsgálja az élelmiszer-ágazat szerepét  a vállalkozásfejlesztésben, innovációban, munkahelyteremtésben. A város egyike a Városi Innovatív Akciók (UIA) első hullámának, a projekt az élelemmel kapcsolatos tapasztalatok sokaságára épít. Nyilvánvaló az átfedése néhány URBACT projekttel azért is, mert az UIA projektnek és az URBACT Agri-Urban projektnek ugyanaz a vezető szakértője, Miguel Sousa.

Az UIA városok első csoportjában két másik étellel kapcsolatos projekt is van. Pozzuoli, Nápoly nagyvárosi körzetének egyik városa zéró kilométer távolságot sürget a város és az élelmiszertermelés között Olaszországnak abban a térségében, amelyik gasztronómiai sikerének áldozata lett. A helyi termelők szívesebben exportálják a mozzarellát New Yorkba, ahelyett, hogy a helyi piacra szállítanák. Az így létrejövő áruhiány következtében a helyi piacra Észak-Afrikából importálnak árut. Lehet, hogy ez a piaci működést tükrözi, de környezeti szempontból öngól. Emiatt van az, hogy Pozzuoli UIA projektjének egyik célja a helyi előállítás és fogyasztás serkentése.

Az élelmiszer nemcsak az Alpoktól délre van az UIA projektek előterében. Lille-ben, Észak-Franciaországban az élelmiszer áll a szegénység elleni akció középpontjában. A cél az, hogy a nevezetes helyi rozsdaövezetet, a Fives Cail-t élelmiszerhez kapcsolódó kezdeményezések számára tegyék alkalmassá. A javasolt Halle Gourmande lesz az ilyen akciók centruma, lesz itt lehetőség tanulásra, tapasztalat megosztásra és jókedvre. A régi nehézipari terület ilyen jellegű átalakításával a projekt Lille korszakváltását, az ipari korszakból új korba való átlépését szimbolizálja.

Mikor sikerült ilyen jól a városok és az ételek találkozása?

Mi ez a nagy figyelem az élelmiszer-kérdés körül? Az egyik ok az, hogy az étel társadalmi összekötő szerepet tölt be. Az egyre polarizáltabb világban ahol a törzsi magatartás és a burokba húzódó életmód elszigetelt bennünket azoktól, másképpen gondolkoznak, az étel hidat teremthet. A Seoul-i, nagyszerű  Zipbob szociális vacsora projekt például közös étkezés keretében a szomszédokat hozza össze. Lényeges ez a gyorsan fejlődő megavárosban, ahol a hagyományos szomszédsági kapcsolatok gyorsan tűnnek el, és ez társadalmi bizonytalanságot szül.  Európában egy folyamatban levő, a migránsoknak az európai városokban való integrációjáról szóló OECD tanulmány előzetes eredményei hangsúlyozzák, hogy fontos a közös terek kialakítása, ahol találkoznak a helyiek és az újonnan jövők.  A közös étkezés lehet ennek egyik módja.  Pontosan ez az, amit az Options Food Lab csinál, amikor a főzni tudó migránsokat összehozzák az olyan athéni lakosokkal, akik szívesen látják vendégül otthonukban az étel-megosztásra, közös étkezésre szóló rendezvényeket. Ez, nyilvánvaló társadalmi előnyei mellett még a munkalehetőségek felé is utat nyit a városba újonnan érkezők számára.

Más ilyen kezdeményezésekről is tudunk, ilyen például a Konfliktus Konyha, melyben az étkezés lehet a kölcsönös megértés és tisztelet platformja. Ezt a projektet Pittsburghben, Pennsylvaniában  indították. Itt működik egy vendéglő, ahol olyan ételt szolgálnak fel, amelyik az USA-val éppen hadban álló az országra jellemző. Több éven át kínálta a vendéglő Irán, Kuba és Észak Korea ételeit. Most a palesztin konyha került előtérbe, és az vendéglőben kulturális, költészeti, színházi program is van. Az alapgondolat az, hogy kapjanak az amerikaiak betekintést olyan kultúrákba, amelyeket a hivatalos amerikai média gyakran igen tévesen mutat be.

Utolsó fogás: Hogyan tarthatjuk meg a lendületet?

Az új városi élelmezési mozgalom egyik legjobb jellemzője az organikus spontaneitás. Gyakran igen szűk költségvetésű, innovatív projektek bukkannak fel mindenütt. Létrehozóik általában energikus fiatalok, akik érdeklődnek az ételek iránt és elkötelezettek a társadalmi változás mellett. Ilyen például az Options Food Lab. Spark York egy másik példa, ez egy új szociális vállalkozás átmeneti telephelyen, hasonló a londoni Pop Brixton-hoz. Kellemes találkozóhely lesz, ahol mindenféle olcsó élelmiszer kapható hangsúlyosan szociális indítékkal.

Tapasztalhatjuk, hogy az élelmiszerágazat nagy nevei, mint Jamie Oliver is saját tőkéjüket fektetik az ügybe, és másokat is erre ösztönöznek.  Ezt teszi Thierry Marx francia séf is Cuisine Mode d’Emploi című kiadványával. Talán a leginkább látványos Modena szuper séfje, Massimo Bottura nagyratörő kísérlete, hogy hajléktalanoknak nyújt táplálékot a milánói Reffetorio Ambrosiano-ban. A szupersztár szakácsok nem hoznak olyan strukturális változást, amilyen városainkban szükséges lenne, de felhívják a figyelmet a problémákra és megszerzik a politikai szféra támogatását. Ez lehet az élelmiszerszektor hosszú távú feladata: utat nyitni a sokféle korláttal küszködők számára a munkaerőpiac felé.

A mai világban a Botturáknak nincs szükségük a városi kormányzat támogatására. De a szociális vállalkozások többségének erre van szükségük, és a városi közigazgatás sokat tehet értük. Biztosíthatnak területet a mezőgazdasághoz, ahogyan ezt Bristol tette innovatív Élelmiszer Terve keretében. Segíthetnek úgy is, hogy telephelyhez juttatják a vállalkozókat, akár átmeneti jelleggel, különösen, mivel annyi hely áll üresen városainkban. És természetesen nyújthatnak pénzügyi és üzleti támogatást, ami minden vállalkozás számára fontos.

Az URBACT Jó Gyakorlatok keretében a városok másokat is ösztönző, kulcsfontosságú szerepet vállaltak. A Tallini URBACT Fesztiválon október 3-5-én majd bemutatják ezeket, illetve más jó gyakorlatokat is. Az URBACT támogatni fogja az új generációs megoldásokat, és ki tudja, talán lesz közöttük étellel kapcsolatos projekt is.

Írta: Eddy Adams URBACT Program szakértő

Az eredeti, angol nyelvű cikk itt olvasható: http://www.urbact.eu/growing-role-food-fixing-our-cities