Nyitott házak hétvégéje

Az URBACT Jó Gyakorlat felhívására két hazai város pályázott sikerrel. Kazincbarcika mellett Újbuda önkormányzata terjesztett fel olyan gyakorlatot – az egész fővárost érintő Budapest100 fesztivált –, amelyet az URBACT Titkárság más városok számára is követendőnek, példamutatónak ítélt.

KÖZÖSSÉGI FESZTIVÁL A VÁROS ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÉNEK ÉS KÖZÖS ÉRTÉKEINKNEK ÜNNEPLÉSÉRE

A Nyitott Házak Hétvégéjén – a Budapest100-on – egész Budapest felbolydul. A fesztiválon évente 50-60 lakóház és intézmény nyitja meg kapuit. 2011, az indulási év óta hagyománnyá vált a rendezvény, amely ma már mintegy 20.000 résztvevőt vonz. 2011 és 2015 között elsősorban közösségépítő kezdeményezésként tekintettek rá a szervezők, amelynek keretében Budapest 100 éves épületeit ünnepelték együtt állampolgárok, NGO-k, közintézmények és kerületi önkormányzatok. Nem kevésbé fontos cél volt a figyelemfelhívás a város építészeti értékeire, történelmére és arra a polgári erőre, mely képes lakóközösségeket szervezni és összetartani. 2016 óta a rendezvény egy-egy témára vagy helyszínre fókuszál. A Budapest 100 alapvető célja közös eszmecsere kezdeményezése a megújításról és ösztönzés a lakóközösségek létrehozására és megerősítésére.

Video: https://youtu.be/99mLqcrMgRI

A JÓ GYAKORLAT KÍNÁLTA MEGOLDÁSOK

A Budapest100 által kínált megoldásnak egyszerre három haszna is van. Hozzájárul a városi közösségi együttélés reformjához, alakítja a lakosok és a város közötti kapcsolatot és segít abban, hogy a lakók felelősségtudatosabb állampolgárokká váljanak. A nyitott házak hétvégéje dialógust kezdeményez a megújításról, hangsúlyozza az épített környezet értékeit, és fellép a társadalmi elszigetelődés ellen. Vannak hasonló kezdeményezések sok helyen Európában, de messze nem ekkora társadalmi hatással. A jó gyakorlatok példái általában csak az épített környezetre koncentrálnak, engedik az érdeklődőknek, hogy belépjenek az épületbe és tájékoztatnak a legfontosabb jellemzőkről, adatokról. A Budapest100 kiegészíti ezt a közösségépítés és az értékteremtés dimenziójával. A lakóépületekben és középületekben összejönnek az ott élő és dolgozó emberek, és az ide látogató közönség számára önkéntes, önszerveződő módon kiállítást, kulturális programot, koncertet, épülettörténeti sétát rendeznek. A rendezvény erőssége abban áll, hogy felkelti az igényeket az értékek megosztására és átadására akkor is, ha a rendezvény néha feszegeti a privát szféra határait. A társadalmi mobilizálás legegyszerűbb módja az érzelmi ráhatás. A fesztivál platformot teremt a zárt ajtók mögött húzódó történetek megosztására és párbeszéd kezdeményezésére. A Budapest100 demonstrálja az okosan szervezett, barátságos, közösség-orientált városban rejlő lehetőségeket.

FENNTARTHATÓSÁG, INTEGRÁLT MEGKÖZELÍTÉS

A Budapest100 hathatósan épít az integrált városfejlesztés társadalmi aspektusaira: az erős közösségfejlesztési törekvéseken keresztül kapcsolódik az informális ismeretterjesztésben rejlő lehetőségekhez, a társadalmi elszigeteltség oldásához és a helyi a helyi szervezők, cselekvő személyek megerősítéséhez. A városfejlesztés gazdasági és környezeti összetevői is érvényesülnek abban, hogy a lakók közösséggé formálódnak és küzdenek a fizikai környezet leromlása ellen. A Budapest100-at követően számos lakóépületben alakultak önszerveződő közösségi akciók, amelyek kisebb renoválásokat vagy építészeti változtatásokat is véghez tudtak vinni. Amellett, hogy a Budapest 100 felerősítette a belső törekvéseket, felhívta a turisták, a helyi vállalkozások és önkormányzatok figyelmét, ami szintén jelentős, bár közvetett gazdasági hatást jelent. A Budapest 100 nemcsak a várost szerető közönség felé fordul, hanem a szakemberek, építészek, tájépítészek és várostervezők felé is, és eszmecserét kezdeményez a várost és lakóit érintő témákról. A kezdeményezés előrehaladásával 2016-ban a fesztivál túllépett a 100 éves épületek bemutatásán, és tematikus célt is választott. 2016-ban a téma a budapesti Nagykörút volt, 2017-ben a dunai rakpart lesz a fókuszban.

RÉSZVÉTELI MEGKÖZELÍTÉS

A Budapest100 elindítója a Nyílt Társadalom Archívuma volt, szervezője a Magyar Kortárs Építészeti Központ nevű civil szervezet, amelynek célja a széleskörű nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tenni az építészet, városfejlesztés kortárs kérdéseit. Budapest és a kerületek önkormányzatai anyagilag és természetben (munkaerő, adatok, kommunikáció) támogatják a szervezetet. 2011-től 2014-ig a rendezvény egyre nagyobb figyelmet kapott, és számos partner csatlakozott a kezdeményezéshez. A fesztivál fokozatosan továbbfejleszti módszertanát, már 150 önkéntes dolgozik a programban, köztük számos tudományos kutató, különböző életkorú szakember, diák, nyugdíjas, építész, alkalmazott és művész. A szervezeti struktúrában nincs hivatalos hierarchia. A szervezet átlátható, a kommunikáció nyitott. A lakók és az önkéntesek együtt szerveznek közösségi programokat, a hangsúly a Budapest100 alapítói által meghatározott elveken, a kulturális fejlődésen, a tájékoztatáson, az értékek megőrzésén és a közösségi együttműködésen van. Az épületekben rendezett programokon kívül szerveznek városfejlesztéssel kapcsolatos workshopokat és beszélgetéseket. Nagy figyelmet fordítanak a lakókra, biztosítják aktív részvételüket az eszmecserékben, véleményük és ötleteik kifejezésre juttatását.

MI AZ EREDMÉNY?

Az elmúlt hat évben a Budapest100 50-60 lakóépület és közintézmény kapuit nyitotta meg évente. Évről évre 100-150 önkéntes vesz részt, az érdeklődők száma elérte a 20 ezret. Nagy eredmény a lakók mobilizálása, ösztönzése az önszerveződésre. Tájékoztatásuk szerint a hétvégéket az új élmények, új felismerések jellemezték. Sok lakó számolt be arról, hogy sohasem gondolta, hogy ennyi embert érdekel az ő életük és életkörnyezetük. Úgy érezték ez által, hogy különlegesek és fontosak. Ugyanakkor ők is megtapasztalták, hogy milyen az, amikor a lakóközösség egy közös célért dolgozik, és a lakók véleményét, nézeteit is meghallgatják. Lehetőségük volt arra, hogy megismerjék saját történetüket, az épületet, ahol laknak, és ezen keresztül a városukat. A konkrét eredmények közé tartozik, hogy számos lakóépület követte a Budapest100 kezdeményezését öntevékenyen, és kiharcolta a felújítást vagy valamilyen építészeti változást, vagy éppen összejövetelt, koncertet szervezett az udvarban. 2014-ben az Önkéntesség Magyarországon – Társadalmi Innováció Központja a Budapest100-at az év önkéntes programjának választotta meg. 2013-ban a Guardian szerint a fesztivál a kontinens egyik legérdekesebb programja volt. Megnyerte a hamburgi Lebendige Stadt Stiftung egyik díját, melyet „A legszebb városi  fesztivál”-nak adnak.

MIÉRT ALKALMAZHATJÁK MÁS EURÓPAI VÁROSOK IS?

Az elmúlt hat év tapasztalatai szerint a Budapest100 hatékony módon szolgálta a közösségfejlesztést városszerte. Ezt igazolják az elnyert díjak és elismerések.  A számok is a népszerűségéről tanúskodnak. A program eddigi élettartama során a budapesti lakosokkal együttműködve összesen 560 épület kapuját nyitotta meg, 1400 önkéntessel működött és 114 ezer látogatója volt. A turisták is felfigyeltek a programra, ez is fontos lehet olyan városok számára, amelyek az alulról kezdeményezett turizmusban is érdekeltek.  A program módszereit jól adaptálhatják más városok is. A jövő feladata, hogy átlépje határait, mind szakmai értelemben, mind az országhatárok vonatkozásában. A szervezők azt gondolják, hogy a számokban és a média megnyilvánulásaiban mérhető siker jelzi, hogy érdemes megosztani a gyakorlatot más európai városokkal. A módszer továbbfejleszthető a nemzetközi partnerek tapasztalatai nyomán, a program szervezői pedig nyitottak az információk átadására, a közös gondolkodásra.

További információ angol nyelven: http://urbact.eu/weekend-open-houses