Felemelkedik a függöny: URBACT Jó Gyakorlat városok

Mi az, ami összeköti Barcelonát, Tamperét és Dupnitsát? Nem sok – gondoljuk. Barcelona világváros, világhírű az innováció, a gasztronómia és a kultúra terén. Tampere finnországi középváros, a finn ipari forradalom jelentős központja. Dupnitsa kisváros Bulgária nyugati részén, a Balkán hegység lábánál. Mi a közös bennük? Eláruljuk: mindegyik elnyerte az URBACT Jó Gyakorlat város címet.

Nehéz volt kiválasztani a jó gyakorlat címre méltó városokat, mivel nagy volt az URBACT felhívására jelentkezők száma. Majdnem háromszázan jelentkeztek Európa minden részéből. Végül 25 tagországból választottak ki városokat. Nagyságuk különböző, a többségük kis- vagy középváros, legfeljebb 250 ezer lakosú. Ilyen városokban él az európai lakosok többsége.

Az URBACT számára örömteli tapasztalat, hogy a jó gyakorlat címre kiválasztott városok egyharmada – a végső 97 közül 33 – olyan város, amely korábban még nem vett részt az URBACT programban. Az URBACT küldetése a kapacitásépítés az európai fenntartható városfejlesztés számára, ezért új városok bekapcsolódása fontos fejlemény. A jó gyakorlat megosztására szóló felhívás aktív népszerűsítése, például a Nemzeti URBACT Pontokon (NUP-okon) keresztül, és a jelentkezési folyamat egyszerűsítése a siker fontos tényezője volt.

Most, hogy az izgalom elmúlt, érdemes elgondolkodni azon, hogy a jó gyakorlatok értékelése milyen tanulságokat hozott.

Az URBACT Jó Gyakorlatok tematikája az EU városokkal kapcsolatos prioritásait tükrözi

Hangsúlyozni kell, hogy az URBACT felhívása egészen nyitott volt. Nem voltak tematikai prioritások, ezért a városok szabadon választhattak témát. Csak az volt a követelmény, hogy a témák valódiak, kipróbáltak, átadhatóak legyenek, és összhangban legyenek a program alapelveivel. Ezért tehát az alulról építkező folyamat betekintést adott a városok által megfogalmazott prioritásokba.

A győztes elgondolások meghatározott tematikai szerkezetbe rendeződnek. Tizennyolc URBACT Jó Gyakorlat foglalkozik a városi szegénységgel. Tizenötnek az előterében a fenntartható területhasználat van. Tizenegy irányul a munkahelyekre és a szakmákra. Ezek mellett vannak jó gyakorlatok a körkörös gazdaságról, a migránsok integrálásáról és a digitális átmenetről.

Ez a tematikai szerkezet jól megfelel az EU Városi Agendája tematikájának, mint ahogyan ezt az alábbi ábra mutatja.

Az ábra a városok fő prioritásait mutatja. A jó gyakorlatok egyik kritériuma az integrált megközelítés volt (amely az URBACT egyik fő alapelve is), ezért mindegyik városnak volt olyan prioritása is, amelyik nem szerepel az ábrán. Például az migránsok foglalkoztatására irányuló projekt szerepelhet a „munkahelyek és szakmák” címszó alatt vagy a „migránsok integrálása” címszó alatt, mivel mindkettőre irányul.

Más témák is átmetszhetik az Agenda prioritásait, ilyenek a „hatékony városi kormányzás” vagy a „gender témák”.

A városi prioritásokat illetően ezek a ügyek elég általánosak. Mit mondhatunk tehát azokról a kihívásokról, amelyekkel a városok a mindennapi életben szembesülnek? Milyen problémákat kell megoldani ezekkel a jó gyakorlatokkal?

Az elkövetkező hónapok során az URBACT program részletesen ismertetni fogja a jó gyakorlatokat, így a városok tanulhatnak belőlük és alkalmazhatják őket saját problémáik megoldásánál.

Néhány Jó Gyakorlat bemutatása

Az alábbiakban röviden bemutatunk néhány figyelemre méltó példát. A részletes leírás is hamarosan megjelenik az URBACT weboldalon, az URBACT Jó Gyakorlatok adatbázisában, ami mindenkinek elérhető lesz.

Mouans-Sartoux: Kollektív iskolai éttermi szolgáltatás

Mouans-Sartoux dél-franciaországi kisváros az Alpesi-Mediterrán régióban. 1998 óta élenjár a táplálkozás, egészség és környezet összefüggéseinek vizsgálatában. A térségben magasak a telekárak és intenzív a városok növekedése, emiatt élénk vita alakult ki a városi területfelhasználás és a város-vidék kapcsolatok problematikájában.

Mostanra, 2017-re Mouans-Sartoux elérte, hogy az iskolai étkeztetésben minden nap 100 %-osan helyi előállítású, bio ételeket szolgálnak fel. Ehhez városi farmgazdaságot kellett létesíteni, két farmert kell alkalmazni, ők termesztenek zöldséget a konyhák számára, amelyek három iskola éttermi igényeinek 85 %-át látják el (naponta 1000 étkezés).  A közbeszerzési szabályokat is változtatták, hogy ösztönözzék a helyi termelőket a tendereken való részvételre. A kezdeményezés továbbfejlesztése érdekében a város jelenleg új élelmiszergazdasági és oktatási rendszereken dolgozik.   

Antwerpen: ötletes, ideiglenes hasznosítás

A belga Antwerpen a sok európai város egyike, amelyik küzd a felhagyott ipari és kereskedelmi ingatlanok problémáival. Olyan városok egyike, amelyek ösztönzik az ideiglenes, esetenként rövid idejű, ötletes megoldásokat. De kevés olyan város van, ahol ehhez megalapozott, stratégiai eljárásokat alkalmaztak. Kreatív vállalkozókat kértek fel, hogy vegyék használatba a megüresedett üzlethelyiségeket, és ez a törekvés pozitív, tartós hatást eredményezett.

Az Antwerpen Oud Berchem városrészében alkalmazott integrált, sokszereplős megoldás hatékonynak bizonyult, és a leértékelődött bevásárlóközpontot életteli, kreatív tengellyé változtatta. A megüresedett üzlethelyiségek 70 %-át sikerült átalakítani, 60 %-ukat hosszú távra kibérelték, 10%-ot megvásároltak a vállalkozók.

Gdansk: Szociális Szálló

Sok európai város számára lesz érdekes a lengyel Gdanskban alkalmazott So Stay  (Szociális Szálló) modell. A cél foglalkozási lehetőség biztosítása a legelesettebb emberek számára. A lengyel város olyan fiatalokat támogat, akik nevelőotthonokban nőttek fel és nehezen találnak utat a tartós foglalkozás felé. A projekt keretében Gdansk polgármesteri hivatala működött együtt a Szociális Innováció Alapítvánnyal. Jó példa ez az önkormányzati működés újszerű formáira.

A hotel innovatív működési modellje – elsőként Lengyelországban – ötvözi a piaci módszert és a társadalmi felelősségtudatot. A Szociális Szálló üzleti vállalkozásként segíti a nevelőintézetből kikerülő fiatalokat a szakképesítés és a munkatapasztalat megszerzésében, lakóhelyet is biztosít, és támogatja az átmenetet a független, felnőtt élet felé. 

Pireusz: Vállalkozások és innováció előmozdítása a tengeri gazdaságban

A Pireuszban kifejlesztett Bluegrowth (Kék növekedés) nevű kezdeményezés fókuszában a tengeri gazdaság van. Pályázati formában szólítja meg az ígéretes vállalkozásokat, hogy valósítsák meg innovatív ötleteiket és teremtsenek a tengeri vagy édesvízi gazdálkodással kapcsolatos munkahelyeket és szolgáltatásokat. A sikeres megoldások hat hónapos fejlesztési és inkubációs támogatást kapnak, és kapcsolódhatnak a már működő helyi tengeri gazdasági szakértői hálózathoz. A megoldás révén megerősödött a Kék Gazdaság humánerőforrás bázisa (partnerek, szponzorok, tanácsadók, egyetem).

Ez a kezdeményezés már elnyerte az EU Maritim elismerő oklevelét. A Bluegrowth máig tíz kezdő vállalkozás és 55 új munkahely létesítését támogatta.

Santiago di Compostela: Tropa Verde, az újrahasznosítás díjazása

A Santago di Compostela városa által kifejlesztett Tropa Verde modell sikeresen változtatta meg a lakosoknak a hulladékhoz való viszonyát. Ez 2015-ben kezdődött, amikor egy helyi felmérés arra az eredményre jutott, hogy az emberek nem szívesen vállalták a hulladékok újrahasznosítását. A fő ok az információhiány és az újrahasznosítás helyi kultúrájának hiánya volt. A hivatal ezért egy internetes játék alapú platformot fejlesztett ki és összekapcsolta a helyi kereskedőktől származó díjazással. Ezzel nagy lépést tett a helyiek gondolkodásmódjának átalakítása felé.

A következő két év során jelentősen megnőtt az újrahasznosítás mértéke. Ez alatt mintegy 115 szponzor ajánlott fel 800 díjat, ezek között volt szállodai vendéglátás és szépségápolás stb. A díjak ellenében több mint 16 ezer lakossági újrahasznosítási akció történt. Képzések, utcai akciók és népszerűsítő kampányok révén terjedt a kampány. Az iskolák is részt vettek több ezer liter sütőolaj és több mint 3000 háztartási eszköz begyűjtésében. A divat tovább terjedt, ma már legalább hat spanyol város alkalmazza a Tropa Verde modellt.

Ostrava: A város stratégiai fejlesztési tervének részvételi kidolgozása

A csehországi Ostravában prioritásnak tartják a közösségi részvételt. Számos önkormányzathoz hasonlóan itt is hathatós módszert kerestek a helyi lakosok bevonására a döntési folyamatokba. 2016-ban fejlesztettek ki egy eljárást a 2017-2033 évekre szóló Stratégiai Fejlesztési Terv kidolgozásában való társadalmi részvételre. A kampány neve „fajnOVA” („szép Ostrava”), a cél a városi lakosok helyi identitásának és elkötelezettségének növelése.

Különféle módszereket használtak. 250, a városfejlesztés különböző területeihez értő szakembert alkalmaztak és 20.000 lakost és ide látogatót vontak be. A kezdeményezés áttörést jelent és széleskörű, kedvező távlati hatást ígér a csehországi társadalmi részvétel terén.

Intenzív volt a verseny az URBACT Jó Gyakorlatért

A 97 nyertesen kívül még sok érdekes elgondolás érkezett, amelyik nem jutott célba. Sok nagyszerű jelentkezés született, intenzív volt a verseny. Kiemelkedő példa a román iasi-i fűtési modell, a francia Niort digitális projektje és a portugál Gaia projekt. Az URBACT reméli, hogy lesz még lehetőség, és ez a sok város később részt vehet a programban.

Mi lesz ezután?

Most az a 97 jó gyakorlat van előtérben, amit az URBACT Szakértői Panel kiválasztott.

A soron következő hetekben és hónapokban a Jó Gyakorlat bemutatása és elemzése jelenik meg az URBACT honlapján, vagy blogként, a közösségi média csatornáin és személyesen, a rendezvényeken, hogy minél több érdekelthez eljusson a tájékoztatás.

Böngésszen az URBACT Jó Gyakorlatok honlapon!

Az URBACT honlapon elérhető, könnyen kereshető Jó Gyakorlatok oldal a kiválasztott jó gyakorlatok rövid leírását és elérhetőségét kínálja az érdeklődőknek, városi szakértőknek, döntéshozóknak. A keresés során kiválaszthatjuk a bemutatott példák témáját, vagy szűkíthetjük a keresést városméret szerint.

„Az URBACT Jó Gyakorlatok legfőbb kiválasztási kritériuma volt, hogy azokat könnyen megértse és a saját városára alkalmazza bárki. Ezért azért igazán jó látni, hogy már online is elérhetővé váltak, és a színes, könnyen olvasható, inspiráló példák segítenek jobbá tenni városainkat.” – nyilatkozta Adele Bucella, a párizsi URBACT Titkárság munkatársa.

Részlet a honlapról

Az új platform elérhetővé teszi valamennyi város számára az URBACT által kiválasztott jó gyakorlatokat, az ezekben rejló megoldási lehetőségek felismerését.

Élvezze a böngészést, és ha olyan jó gyakorlatot talál, amelyre szívesen felhívja kollégái és ismerősei figyelmét, ossza meg a közösségi médiában is!

Írta: Eddy Adams URBACT vezető szakértő

A cikk eredeti, angol nyelvű tartalma itt és itt található.