Digitális demokrácia a Twitteren túl

Az amerikai elnökválasztás eredménye sokunkat meglepett, főleg, mert nem tapasztaltuk az új elnök elsöprő támogatását a kommunikációs csatornáinkon. A közbeszéd az utóbbi időben a szociális média használatának polarizáló hatásáról szól: egy olyan nyitott és szabad kommunikációról, ami azonban főleg azokat éri el, akik hozzánk hasonlóan gondolkoznak. A számok legalábbis erről szólnak. Kemény kritika érte a Facebook-ot és a többi közösségi média platformot, mert nem tisztázták a politikai kampányban való szerepüket és alkalmasak volta hamis hírek terjesztésére.

A választásoktól és referendumoktól függetlenül az internet és a digitális kommunikáció kétség kívül hatást gyakorol a politika működésére. Obama elnök volt a „közösségi média első elnöke”. Ő használta először az @POTUS taget Twitteren, ő facebookozott először az Ovális Irodában, és ő válaszolt először a polgároknak YouTube-on. A közösségi média egyre nagyobb szerepet játszik a lakosokkal való helyi szintű kommunikációban is. Szerte a világon sok polgármester próbálkozik használatával a választási kampány során és hivatali idején is, igyekezvén tartalmas kapcsolatot teremteni az emberekkel. Seoul polgármestere, Wonsoon Park közösségi térképezéssel gyűjtötte össze a lakosok ötleteit. Találkozóit élő közvetítésen lehetett követni, és egy nagy, közterületen elhelyezett, fül alakú installáción keresztül a lakosok szóban is üzenhettek neki. Kanadában Naheed Nenshi polgármester legfontosabb eszköze volt a közösségi média autentikus használata a Calgary polgáraival való kommunikációban.  Öreg kontinensünkön az európai városvezetők is mindinkább használják a közösségi médiát, és így érik el a lakosokat. Sadiq Khan polgármester indította el a brit fővárosban a #londonisopen (London nyílt város) kampányt tiltakozásul a Brexit-tel szemben. Antonio Decaro, Bari polgármestere a közösségi médián tett közzé képeket, így jelezve a lakosoknak, hogy az utcai szemetelés antiszociális cselekedet.

„A kávéscsésze aljából gomba nő” Maker Fair Rome 2016 © Eutropian (Széppé tesszük Rómát)

A digitális média a lakosokkal való kapcsolatot nemcsak esetenként teszi lehetővé, hanem akár folyamatosan is, és ezt a lehetőséget nemcsak a politikai vezetők próbálják ki. A városi közigazgatás sokféle módszerrel igyekszik szolgáltatásait javítani. Ilyen eszköz például a Fixmystreet és ennek variációi, melyeken keresztül a helyhatóság gyors tájékoztatást kap a városi útkarbantartás és a hulladékkezelés problémáiról, ami gyors beavatkozást tesz lehetővé. Amsterdam városi kormányzata crowdsourcing (közösségi együttműködés) keretében kérte fel a lakosokat, hogy térképezzék fel a városban levő, használaton kívüli ingatlanokat, hogy ezzel is segítsék a helyi vállalkozásokat és a városi gazdaság élénkülését. Barcelona kormányzata Twitteren keresztül népszerűsítette a történeti belváros és a külvárosok piacait. Helsinkiben az Open Ahjo rendszeren keresztül a lakosok sokféle városi adathoz jutnak hozzá, és a helyhatóság döntéseit térképen jelölve is láthatják, ami könnyebbé teszi a változások követését. Sok egyéb olyan közszolgáltatási eszköz is említhető, melyeket társadalmi és gazdasági célból a helyi kormányzaton kívüli szervezetek fejlesztettek ki. Palermoban a Crezikit platform kapcsolja össze a történelmi városközpontban működő kisiparosokat fiatal tervezőkkel és újítókkal, segítve az új termékeket és szolgáltatásokat létrehozó team-ek létrejöttét. Budapesten az Uzletetide egy bank által kifejlesztett térkép, amely a lakosoktól összegyűjtött válaszokat tartalmazza arról, hogy milyen üzlet vagy szolgáltatás hiányzik a környékükről, és így megjelöli a piaci réseket, ahol esetleg banki közreműködésre lehet szükség.

Minden alkalmazás más és más módszerű és mértékű állampolgári részvételi modellel kísérletezik. Minél nagyobb döntéseket hozunk meg ezek által, annál inkább túllépünk a technikai kérdéseken, belépve a politika területére. Valamint annál előbbre lépünk a co-creation felé, és annál magasabbra jutunk fel az Arnstein-i  participációs létrán. Hogyan erősítik tehát a digitális módszerek a demokráciát  városunkban?

Video az Interaktív városokról (Interactive Cities) –Young Older Spirit

Az URBACT Interaktív Városok hálózat felvonultat jó példákat. Tartu (Észtország) az eKormányzat Akadémiával (eGovrenance Academy) közösen működteti a Tartu részvételi költségvetési platformot, a közrészvétellel történő döntéshozás egy formáját. A kezdeményezés 2013-ban indult, amikor a város beruházási alapjának 1 %-a, összesen 140.000 euro különböző intézkedésekre való felhasználásáról döntöttek. Más európai városokban a lakosok online módszerekkel vehetnek részt a döntéshozásban, például a közcélú alapok és források felhasználásának módosításáról. A Crowdfunding.Gent platformot Ghent városa alapította 2015-ben, melyben felkérik a lakosokat, hogy alternatív módon gyűjtsenek pénzt. Egy utcára, környékre vagy az egész városra szóló javaslat posztolásával néhány száz vagy akár több ezer euro gyűjthető össze a lakosoktól. Párizs egy SimCity-féle platformot létesített, amelyben a lakosokat a Chapelle Charbon zöldterület kialakításába vonták be. A játék során szolgáltatásokat lehet elhelyezni, érzékeltetni, és ellenőrizni lehet a javaslatok környezeti hatásait.

Interaktív városok megalapozó tanulmány: digitális és közösségi média, felhasználó által generált tartalom a városi kormányzás javítására

 interactive_cities_baseline.pdf    

Ne ringassuk magunkat azonban abba az illúzióba, hogy minden digitális megoldás jó a városaink számára. Az Airbnb következtében megnövekvő ingatlanárak a turisztikailag vonzó városrészekben, vagy az Uber hatása a taxisokra sok városban okozott feszültségeket – ahogy ezt nemrég egy URBACT cikk bemutatta. Ezért az Airbnb-t korlátozták Berlinben és Barcelonában, és például az Ubert betiltották Budapesten. A digitális eszközök is olyanok, mint minden más eszköz, céljuk és alkalmazásuk tőlünk függ.

A közösségi média és a digitális kommunikáció nemcsak egy egyirányú kommunikációs csatorna a városháza és a lakosok között, hanem a közrészvétel jó eszköze, lehetőség az információk, városi adatok, erőforrások és civil kapacitások közös menedzselésére, kormányzására. Az új eszközök hatékony használata felé vezető út azonban nem egyszerű. A helyi közigazgatásnak meg kell szólítania, fel kell készítenie mind az önkormányzati, mind az azon kívül szervezeteket is. A városi ügyek sohasem csak egy-egy ügyosztályhoz tartoznak, ezért az ágazati elszigetelődést fel kell oldani. Az ügyosztályok együttműködése azonban mindig nagy kihívás. Hogy lehet megoldani? Van számos offline módszer, mint az, hogy csak ügyosztályok közötti együttműködéssel lehet pénzhez jutni, de ezt a cél szolgálhatják kapcsolatépítő rendezvények is. Mindezek felett a technológia is segíthet: a Yammer-t például sok városban alkalmazzák a hivatalnokok belső kommunikációjában.  Ahhoz, hogy az ilyen megoldások hatékonyan működjenek, egyre szükségesebb a köztisztviselők felkészítése, továbbképzése, illetve olyan szakemberek alkalmazása, akik kezelni tudják a komplex kihívásokat. Ilyen körülmények között a közösségi média menedzserek főszerepet kapnak a közösségi média interaktív használata felé történő átmenetben. Az igen sokféle közösségi média eszköz alkalmazásához szükséges szakismeret általában hiányos a városi kommunikációs egységben és az önkormányzati irodákon. Ezért a városok különféle megoldásokat alkalmaznak, például megbíznak közösségi média cégeket a specifikus kommunikációs feladatok ellátására, vagy képezik a tisztviselőket a közösségi média használatára. Ez történt Rómában az ATAC helyi közlekedési vállalatnál. Néhány alkalmazott megszerezte a közösségi média kezeléséhez szükséges készségeket, ezeket sikeresen hasznosították a cég valósidejű információs rendszere alkalmazásánál a Twitter-en és a Whatsapp-on keresztül, használók ezreinek nagy örömére. A munkatársak szakmai felkészítése erősíti elkötelezettségüket a közösségi média iránt, melyen keresztül interaktív kapcsolatba kerülhetnek másokkal a munkaidő után is, és szükség esetén segíteni tudnak.

Interaktív Város – út a közösségi médiát alkalmazó kormányzás felé   

interactivecities_roadmap_0.pdf

Még nehezebb a feladat, ha a közigazgatási szervezeten kívüli érdekeltekkel kívánunk együttműködni. Miért fontos az önkormányzatoknak egy csapatot alkotnia a helyi szereplőkkel? A valódi kooperáció több hasznot hoz, mint az egyeztetés, mert építeni lehet a meglevő erőforrásokra és ismeretekre. Európa szerte sok példa van digitális közösségi innovációra, melynek keretében olyan társadalmi kihívásokat lehet kezelni, mint az egészségügy, a menekültügy, vagy a fenntartható közlekedés. A közigazgatásnak általában nem kell felfedezni a spanyolviaszt. A digitális átmenet önmagában nem erősíti a társadalmat; ehhez új struktúrák, modellek és kapacitások kellenek. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a városnak nyitnia kell: bizonyos szoft- és harwareket meg kell osztania a közösséggel. Ahhoz, hogy a város digitális kormányzásának infrastruktúrája kialakuljon, a fő feltétel a valós adatokhoz való szabad hozzáférés. A hozzáférhető adatbázis fontos eszköze az innovációnak és a versenyképesség növelésének. Az adatok birtoklása és használata azonban érzékeny ügy, különösképp, ami a Facebookot és a Google-t illeti. Bécs például nem osztotta meg a teljes forgalmi adatbázist a Google térképeivel. Hasonló okból számos polgári kezdeményezés vezetett az OpenStreetMap-ek használatához. Erre a platformra bárki feltehet szerkeszthető adatokat a Kreatív Közjavak Licenc (Creative Commons License) alapján. Az adatokkal kapcsolatos aktív és sokoldalú viták ellenére a lehetőségek köre igen széles. Ebben a fejlődési folyamatban a közigazgatásnak nagyon tudatosnak kell lennie saját kommunikációs stratégiája adatmenedzselési vonatkozásait illetően.

Interaktív installáció különböző személyek videó üzeneteivel a 2015-i Velencei Építészeti Biennálén  ©Eutropian

A konstruktív közösségi dialógus több mint a közösségi médiaeszközök versenye. Segíti a társadalmi kohéziót, és ezért segítenünk kell a városokat az erre való felkészülésben.

Erről fog szólni az Interaktív Városok lisszaboni munkaülése, melyet helyi partnerünk, a Lisszaboni Közösség-vezérelt Fejlesztési Hálózat közreműködésével szervezünk. További információkért kövesd az Interaktív Városok (Interactive Cities) projektet a facebookon és a twitteren.

Írta: Daniela Patti, Polyák Levente, Simone d’Antonio

Eredeti cikk: http://urbact.eu/there’s-more-digital-democracy-just-tweet