A demokrácia újragondolása Aarhus „mindennapi aktivistáival” és a megszokásokkal szakító „Givisme” kultúrával

Még sohasem üdvözölt engem fekete kabátos, cilinderes inas, különösen nem a városi tanács hivatalos ülése előtt. Aztán felkértek, hogy lépjek be egy házba, amelyik úgy nézett ki, mint egy bűvész hatalmas koffere, és egyszerre olyan furcsa világban találtam magam, mint Alice Csoda-országa vagy az Addams család lakása. A bútor a mennyezetről lógott le, a szobák közötti ajtó egy szekrényben rejtőzött, a képek a falon furcsábbak voltak, mint Salvador Dali festményei, és ne is említsük, hogy rózsaszínű kávét kellett innom egy kémcsőből...

Ebbe a bizarr világba a Vanebruds Palæet-ban kerültem, egy magán létesítményben, amit kifejezetten a megszokással való szakításra szóló tréningek és rendezvények számára terveztek. Minden arra késztette a látogatót, hogy szemlélje a világot fejjel lefelé. De mi közük van a városok vezetőinek az illuzionistákhoz?

Aarhus, mint sok európai város, megpróbálja újraépíteni kapcsolatát polgáraival, vagyis új kormányzási modellekkel kísérletezik, hogy tovább erősítse a közösségi részvételt. Nagyon érdekes volt az a mód, ahogyan a város a lakosokkal való kapcsolatát alakítja, ahogy ösztönzi az embereket, hogy gondolják újra, mit is jelent a demokrácia.

Mindez még érdekesebb, ha visszaemlékezünk, mivé lett Aarhus az utóbbi évtizedekben. A korábbi nagy kikötő-gazdaságra épült, mégis átlagos kisváros idegenforgalmi célpont lett óriási kreatív és kulturális gazdaságával (az Aarhus-i egyetem a legnagyobb Skandináviában), de nem csak a turisták (itt olvashat a város turisztikai vonzerejéről), hanem a városfejlesztők számára is, és erről fog tanúskodni, hogy jövőre Aarhus Európa Kulturális Fővárosa lesz.

Aarhus jómódú város, de mégiscsak szembesül olyan társadalmi kihívásokkal, mint a többi európai város. A jóléti rendszert veszélyeztetik a demográfiai változások és a pénzügyi korlátok. A társadalmi, gazdasági és környezeti jóléti társadalom fenntartásához és fejlesztéséhez szükség van arra, hogy a társadalom minden rétege gondolja át, hogyan működhetnek együtt. A város csak polgárai közreműködésével képes megteremteni gazdagságát.

Nagyon sok kitűnő helyi kezdeményezés van a társadalmi kihívások kezelésére, a felelősség megosztására, a köztulajdon erősítésére, és mindez jó alapot teremt a közösségi közszolgáltatás felé, amit a CHANGE! (VÁLTOZÁST!) című, Aarhus közreműködésével folyó projekt tűzött ki célul. A fontos kulcsszavak kétség kívül az „újragondolás” és az „új polgárság”. A legfőbb kezdeményezések az alábbiak.

A „gondoljuk újra” nemcsak Aarhus 2017 jelszava, hanem a helyi kormányzat alapvető filozófiája is. Az Aarhus 2017 az olyan megszokott értékek újra-gondolásáról szól, mint a demokrácia, a fenntarthatóság és a sokféleség. A helyi kormányzat elkötelezett arra, hogy párbeszédbe kezdjen a polgárokkal és helyi politikáját az emberekkel együttműködve alakítsa.

Az elkötelezettség legjobb példája az Aarhus Polgári Bizottság. 8 politikus és 8 helyi polgár a tagja, akiknek feladata „a városi közigazgatási gyakorlat megkérdőjelezése és új városi polgári gyakorlat megteremtése”. Az önkéntes polgárokat innovatív összejöveteleken (úgynevezett vacsora vendégségeken) választották ki a városháza falain kívül, hogy új hangokat lehessen hallani.  A bizottsági tagok egyik feladata a politikusok, a tisztviselők és a lakosok szerepének és feladatainak újragondolása, továbbá a közszolgáltatás új, kooperatív modelljeinek kigondolása és a politikusok és a polgárok közötti kommunikáció forradalmasítása. A bizottság a helyhatóság mellett tanácsadó szerepet tölt be. Elnöke nem politikus, hanem az egyik helyi polgár. A helyi politika elvárja, hogy a Bizottság új elképzeléseket, új elgondolásokat alakítson ki.

Aarhus okos város, ICT platformjain keresztül dialógust folytat a lakosaival és meghallgatja javaslataikat (digitális szomszédság, Digital Neighbourhood). Emellett bátorítja a közösségi megmozdulásokat és a lakosok ötleteinek megosztását (Ötlet-katalógus), kipróbálja a részvételi költségvetést, egy kísérleti projekt keretében vizsgálja, hogyan lehet felhasználni a személyes költségvetést a munkába állásra kész munkanélküli lakosok esetében. A városi kormányzat keresi az új lehetőségeket arra, hogy miként lehet ösztönözni az egyszerű polgárokat a változás hajtóereje szerepének betöltésére.

Ezért működik együtt az önkormányzat a „szokásokkal szakító” Thomas Vovemod Lütken-nel, a Vanebruds Palæet egyik alapítójával és más ötletgazdag lakossal. Thomas törhetetlen energiájával megpróbálja összehozni az aarhus-i polgárokat a társadalmi kihívásokkal való szembenézésre. „Aarhusnak jó híre van, a városnak jó az országos és nemzetközi sajtója. Ezt a pozitív légkört kívánjuk felhasználni egy fontos területen való előrelépésre. Az új lakosok – legyenek azok egyetemisták vagy migránsok – befogadására és integrálására. Erősen küzdünk azért, hogy élenjárjunk új városi polgáraink befogadásában.” A Givisme projekt filozófiája értelmében Thomas és munkatársai a városi önkormányzattal együttműködve több tucat informális közterületet (úgynevezett vendégváró nappali szobákat) alakítanak ki, ahol lehet kapcsolatot építeni, új dolgokat kitalálni, cserélni, ajándékozni és megosztani. Valószínű, hogy ezek az új kapcsolatok az egész város javára fognak válni.

Aarhus másik fontos változás-teremtője Paul Natorp, a Sager der Samler egyik alapítója. Ez a non-profit szervezet kapcsolatot épít a helyi lakosok között és kezdeményezésekre készteti őket. Nagyon vonzó jelszavuk – ”mindennapi aktivitás” – azt fejezi ki, hogy a társadalom minden tagja felelős a közös jövő alakításáért, akár környezeti vagy társadalmi kihívásról van szó. Számos újító kezdeményezésük van, amit Európa más országaitól tanultak. „Szociális Egészség” nevű mentorprogramjuk jó példája az úgynevezett közösség vezérelt közszolgáltatásoknak – ami a CHANGE! (VÁLTOZÁST!) projekt fő fókusza. A program keretében az orvostanhallgatók a hídépítők, akik hátrányos társadalmi helyzetű embereket segítenek egészségügyi szolgáltatásokhoz. Az Aarhus-i Egyetem most vizsgálja, hogyan lehet ezt a módszert az egész városra kiterjeszteni.

A fő kérdés, mellyel ma Aarhus szembenéz, ugyan az, ami a CHAGE hálózat fő kérdése: hogyan lehet a lakossági törekvéseket beépíteni a közszolgáltatásba, hogyan lesz ezzel együttműködő, hatékony és közösségvezérelt a közszolgáltatás, és hogyan lehet ezt városi léptékben is megszervezni. Milyen stratégiával lehet ezt a folyamatot vezérelni és koordinálni? Tine Holm Mathiasen, a polgármesteri iroda közrészvételi koordinátora így fogalmazott: „Ha változtatsz, akkor a megoldás része leszel”. Biztos vagyok benne, hogy érdemes figyelni, mi történik Aarhusban a következő években, hogyan fognak a város vezetői szakítani a szokásokkal.

Írta: Szigeti Böröcz Ferenc URBACT szakértő

Az eredeti, angol nyelvű cikk itt olvasható.