Az EU beszerzési irányelveinek lehetőségei

Az elmúlt tíz évem nagy részében közbeszerzésekkel és helyi gazdaságfejlesztéssel foglalkoztam. Ennek a munkának az egyik hangsúlyos része annak a jelentős összegnek a helyi gazdaságra, társadalomra és környezetre gyakorolt hatásának a vizsgálata, amelyet az Egyesült Királyságban termékek és szolgáltatások beszerzésére fordítottak; továbbá a helyi önkormányzatok beszerzéssekkel foglalkozó részlegeinek szemléletformálása annak érdekében, hogy a beszerzéseket progresszívebben és innovatívabban kezeljék. 

Munkám során gyakran ütköztem abba a kifogásba, hogy „ezt nem tehetjük meg az európai beszerzési szabályok miatt”. Az „ezt” előfordult, hogy egy egyszerű tranzakciós folyamatot jelentett; vagy olyan eljárást, ahol számos tényezőt figyelembe kellett venni: pl. a termék vagy szolgáltatás minőségét, társadalmi és környezeti értéket, innovációt; és ahol a beszerzés számos problémát érintett, beleértve a munkanélküliséget és a KKV fejlesztést.

A válaszom mindig valamifajta megoldási javaslat és olyan módszer ajánlása, amellyel a beszerzés progresszívvé tehető az Európai Beszerzési Jog betartása mellett. Ilyen például annak mérése és monitorozása, mire mennek ki a pénzek és ezeknek a kiadásoknak milyen hatásuk van, a vállalati prioritások beépítése a beszerzési dokumentációkba és a küszöbértékek csökkentése annak érdekében, hogy kisebb cégek is képesek legyenek pályázni.

Az elmúlt tíz év munkájának kezdenek látszani a hatásai az Egyesült Királyságban. A helyi önkormányzatok és egyéb jelentős helyi intézmények (anchor institutions) törekednek arra, hogy másképp gondolkodjanak a beszerzésekről a szélesebb körű outputok elérése érdekében. Jelentős eredmények mutatkoznak Manchesterben és Prestonban, ahol a helyi gazdaságban és a KKV szektorban elköltött pénzek kimutatható mértékben növekedtek, és valós változás tapasztalható a beszerzések lebonyolításában, tehát ez valóban a kiadások, minőség és szociális értékekkel kapcsolatos megfontolások egyensúlyáról szól.

2014 áprilisában az akadály, amely körül a korábban említett felfogás kialakult, miszerint „ezt nem tehetjük meg az európai beszerzési szabályok miatt” jelentősen enyhült. Az új EU Beszerzési Irányelveknek  - miközben nagyon helyesen a verseny biztosítására, a megfelelőségre és a kockázatok becslésére fókuszál - van három új fontos témája. Elsőnek említendő, hogy hangsúlyosabbá vált a rugalmasság és a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó bürokrácia csökkentése. Másodszor, nagyobb hangsúlyt kap a beszerzési eljárásokon való részvétel lehetőségeinek biztosítása a KKV-k számára. Harmadszor pedig innováció és szélesebb társadalmi és gazdasági célok elérésének aktív ösztönzése.

Az új EU Beszerzési Irányelvek óriási lehetőséget kínálnak a tagállamok és a városok számára ahhoz, hogy máshogy kezeljék a beszerzéseiket; és ez az, amit a Procure városhálózati projekt segíteni fog 9 ország 11 városában az elkövetkezendő két évben. Biztosítani kívánjuk hogy az európai és a nemzeti beszerzési szabályok kiegészítsék egymást, a szervezetek mérjék a kiadásokat és legyen progresszív beszerzési stratégiájuk; beágyazzák a társadalmi és környezeti szempontokat a beszerzési folyamatba; a beszerzésekkel kapcsolatos lehetőségek ismerete terjedjen a KKV-k körében; mérjék a beszerzési kiadások hatását.    

A Procure városhálózat első megbeszélésén 2016 június 28-29-én Lublinban a résztvevők az új EU Beszerzési Irányelvek megvitatásán keresztül meghatározták a hálózat tevékenységének kereteit és hangsúlyait. A mi feladatunk az elkövetkező két évben megvalósítani ezeket a lehetőségeket.

Írta: Matthew Jackson a Procure projekt vezető szakértője, a  Centre for Local Economic Strategies (CLES) helyettes vezetője.