Az európai Városi Agenda kihívása – újabb vélemény Amszterdamból

Történt valami ígéretes vagy nem meglepő – ahogy tetszik – az európai várospolitikában a múlt hónap végén. Május 30-án a Városügyekért felelős EU Miniszterek informális ülést tartottak Amszterdamban, és aláírták az Amszterdami Paktum elnevezésű dokumentumot. Ez a dokumentum indítja el az európai városok jövőjére irányuló napirendet, amely tematikus partnerségek létesítésével jobb koordinációt, jobb finanszírozást, a fő városi kihívások jobb megismerését teszi lehetővé.

Mintegy húsz évvel ezelőtt volt arról vita, hogy kell-e az európai városoknak közös útmutató, de közös várospolitika és politikai akarat hiányában nem kerülhetett sor mindeddig városi agendára.

Az EU-nak még mindig nincsen hivatalos megbízása, de az Urban kísérleti projektek, az Urban I és II, az Urban Aquis és a legutóbbi, 2007-2013-ra szóló Kohéziós politika révén szerzett tudás lehetővé tette a mostani Agenda kidolgozását.

A dokumentum hosszú folyamat eredménye, volt ebben konzultáció a CITIES Forum 2014 keretében, ezzel párhuzamosan indult el az új Kohéziós Politika a 2014-2020 időszakra, de a holland elnökség (2016 első féléve) politikai elkötelezettségének is köszönhető, hogy a Városi Agenda megszülethet.

Az URBACT aktívan vett részt a Városi Agenda előkészítésében, ott volt az UDG (Urban Development Group = Városfejlesztési Csoport, informális, tanácsadó szervezet) ülésén, mint a négy aktív partner egyik tagja (Lásd erről az URBACT cikkeket), számos hivatalos, az Agenda aláírását előkészítő rendezvényt támogatott, köztük a City Makers (Városcsinálók) találkozóját a Pakhuis de Zwijger-ben.

Amszterdam városa volt az események színtere – EU zászlókkal övezett zárt területet alakított, ahol lehetett sétálni a miniszteri ülés rendőrökkel őrzött területén, be lehetett lépni a mesterségesen létesített Javaeilandon levő Fabcity Lab-ba, részt lehetett venni a City Makers (Városcsinálók) szemináriumán a Pakhuis de Zwijger-ben vagy  – előzetes, hosszas regisztráció után – be lehetett lépni a Cor Forum-ba a város nyugati végén, és mindenütt az EU Városi Agendájáról lehetett hallani. Valóban fantasztikus eseménysor, ilyen még nem volt egyik elnökség idején sem. Mindegyik rendezvény az európai városok fejlődéséről, jövőjéről szólt, de sokféle módon, időnként egymást keresztezve.

Az EU csúcsokról szóló hivatalos megnyilvánulások mellett polgári kezdeményezésű hangok is hallatszottak. Az Amszterdamban működő Faircity platform független szervezeteket gyűjt egybe. Így lakásbérlők csoportjai, közösségi kezdeményezések, menekült szervezetek, egyetemi oktatók, jogot a városnak hálózatok, biciklisták egyesülete, társadalmi mozgalmak június 27-29-én demonstráltak azért, nehogy az EU városi agenda piacorientált irányba tolódjon el, sértve az állampolgárok jogait. Különös figyelmet fordítanak Hollandia és más országok lakásproblémáira.

 „Hollandia társadalmi mozgalmai tiltakoznak, elítélik azt a politikát, ami miatt a holland lakásszövetkezetek 1993. évi privatizációja óta súlyos problémák alakultak ki. Ezek a szervezetek húsz éven át profitorientált vállalatként voltak kénytelenek működni; majd 2010-ben az EU azt követelte a holland kormánytól, hogy a szociális lakáshoz csak 33.000 eurónál alacsonyabb jövedelmű háztartások juthassanak, így ösztönözött beruházási piac kialakítására. Emiatt a 90-es évek eleje óta mindmáig csökken az állami lakásépítés és a lakhatás biztonsága. A lakásügyi testületek és a magán lakástulajdonosok 2-5 éves szerződéseket kötnek, ez lehetővé teszi a rövid időn belüli kilakoltatást más lakás biztosításának kötelezettsége nélkül.” Housing not profit weboldala

Amszterdamban a Városi Agenda rendezvényei idején critical mass volt tiltakozásul a neo-liberális városfejlesztési politikák ellen. Ezután volt egy gyűlés a Radikális Lakásügyi Hálózat képviselőivel, ahol elítélték az Egyesült Királyság tarthatatlan szociális lakásügyi helyzetét, a spanyol Podemos mozgalom pedig a növekvő lakásárak miatt tiltakozott.

Mi köze van ennek az EU Városi Agendájához? Semmi vagy sok – ahogy tetszik.

Az Amszterdami Paktum 52. pont X . fejezetében leszögezi: a miniszterek egyetértenek, hogy „Elismerik a civil társadalom képességét a városi kihívások innovatív megoldásaiban való együttműködésre, ezzel segítik a közpolitika alakítását minden kormányzati szinten és erősítik a demokráciát az Európai Unióban”. Hogyan lehet megfelelni a demokratikus igényeknek – talán ez lesz Európa Városi Agendájának legnagyobb kihívása.   

Laura Colini, 2016. június 28.

Eredeti cikk: http://www.blog.urbact.eu/2016/06/the-challenge-of-urban-agenda-for-europe-another-view-from-amsterdam/