Basque 2016: hogyan tovább fenntartható európai városok?

Április utolsó hetében vettem részt 800 városi és térségi vezetővel, urbanista szakemberekkel, kutatókkal és aktivistákkal együtt a Fenntartható városok 8. európai konferenciáján. Bilbaóban volt a konferencia, egy hajógyárból átalakított nagyszerű modern konferenciaközpontban – az egész program az átalakulásról szólt. Hogyan változtak városaink az utóbbi évtizedekben? Hogyan alakulnak a fejlesztéspolitikák Európában és világszerte? Mit jelent európainak, városi vezetőnek, fenntarthatósági aktivistának lenni gyorsan változó világunkban?

Végül a nagy kérdés, ami minden ilyen rendezvény végén mindig felmerül: hogyan tovább?

Mielőtt a jövőt feszegetnénk, nézzük csak, hogy jutottunk el idáig. A Baszk Tartomány volt a fenntartható városok európai városok nyolcadik konferenciájának helyszíne, mi történt eddig?

Riótól Aalborgig – időutazás

Első állomás: Rió. 1992-ben volt az ENSz Környezet és Fejlődés című konferenciája, Világcsúcsnak is nevezik, a vége a fenntartható fejlődés akcióprogramjának dokumentuma, az http://www.un-documents.net/a21-28.htm lett. Ennek 28. fejezete rögzítette a helyi kormányzatok, mint az emberekhez legközelebb levő kormányzati szint jelentőségét. A dokumentum helyi Agenda 21 programok, helyi fenntarthatósági stratégiák kialakítására és azok széleskörű társadalmi egyeztetésére hívott fel.

Következő állomás: Aalborg. 1994-ben a Fenntartható városok első európai konferenciáján találkoztak a helyi és területi vezetők. Az Agenda 21 és az 5. EU Környezetvédelmi Akcióprogram megvalósításáról tárgyaltak. Ekkor indították el a Fenntartható európai városok kampányát és fogadták el az Aalborg Kartaként ismert dokumentumot. Ez az anyag már szól a társadalmi igazságosság, természeti tőke, globális felelősség és társadalmi részvétel elvéről, ezért az egyik leginkább progresszív és a leginkább átfogó dokumentum, mely a helyi kormányzatok fenntarthatósági feladatairól szól.

A következő években, Európában sok ezer helyi Agenda 21 kezdeményezés látott napvilágot, sokszor területi és országos támogatással. Manapság már elavultnak tűnik az Agenda 21 cím, csak néhány országban használják. Sok városban ezek voltak a társadalmi részvétel korai laboratóriumai, előkészítették az utat az URBACT módszer és a mai együtt-tervezés, együtt-alkotás számára (i).

10 évvel később (Lisszabon és Hannover után) tért vissza a Fenntartható városok európai konferenciája Aalborgba. Ekkor a johannesburgi Rio+10 ENSz konferencia dokumentumának megvalósításáról tárgyaltak. Az Aalborg Karta kiegészült az Aalborg Célkitűzésekkel, amelyben 10 téma szerint rendeződnek a célok.

Mindkét dokumentumot több ezer európai város fogadta el aláírásával, és ennek nyomán rengeteg helyi szintű kezdeményezés született.

Változó feltételek – új keretek, új összefüggések

Több mint tíz évvel a második Aalborg konferencia után már egészen más világban élünk. Általánosan elismert a városok jelentősége a globális kihívásokra való válaszadásban. Világszinten az éghajlatváltozásról szóló viták és a Fenntartható fejlődésre vonatkozó célok (Sustainable Development Goals SDG), európai szinten az EU Városi Agenda jelzik az általánosan elfogadott tényt, hogy – mint Ban Ki-moon ENSZ főtitkár mondta 2012-ben – a fenntarthatóság felé vezető út a városokon halad keresztül.

Európa ma óriási környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásokkal szembesül, ezért nagyobb szükség van az átalakulásra szóló megoldásokra, mint valaha. Hogyan lehet magas energianormáknak megfelelő épületeket építeni, ha közben emberek ezreinek számára van sürgető szükség megfizethető lakásra? Hogyan lehet védeni a zöldterületeket és a biodiverzitást, ha egyre kevesebb terület áll rendelkezésre? Hogyan lehet a magánszektort sürgetni a felhasznált természeti erőforrások valódi költségének viselésére, ha emiatt kevesebb munkahely jön létre?

Néhány vonatkozásban jogos a félelem, más téren ez nem igaz. Egy dolog nyilvánvaló: minden ember számára úgy kell megfelelő életkörülményeket teremteni, hogy egyben figyelemmel kell lenni a helyi és a globális ökoszisztémák terhelhetőségének határaira, és ez nem lehetséges, ha a környezetet, a társadalmat és a gazdaságot külön-külön szigetként kezeljük.

A Baszk Nyilatkozat: utak a jövőbe

A Baszk Nyilatkozat (Basque Declaration) épít a Fenntartható európai városok kampányának örökségére, és a mai törekvésekhez illeszkedő keretet alkot. Politikai dokumentum, célja, hogy ösztönözze a szocio-kulturális, társadalmi-gazdasági és technológiai átalakulást.

A dokumentum 10 átfogó célt határoz meg, köztük vannak a karbon-mentes energia rendszerek, alkalmazkodás a klímaváltozáshoz, társadalmi befogadás és megfizethető lakások mindenkinek. Számos cél – mint az erős helyi gazdaság, társadalmi integráció, fenntartható közlekedés – már jól ismert az URBACT közösségben és a kapcsolódó városokban.

Tudomásul vesszük, hogy szükség van átalakulásra a következők érdekében:

1.      Karbon-mentes energia rendszerek és az energia fogyasztás csökkentése

2.      Fenntartható városi közlekedés és jó elérhetőség mindenki számára

3.      A biológiai sokféleség és a környezeti szolgáltatások védelme és fejlesztése

4.      A szabad zöldterületek és természeti területek felhasználásának csökkentése

5.      A víz és a vízminőség és levegőminőség védelme

6.      Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz és a környezeti katasztrófák kockázatának csökkentése

7.      A közösségi terek javítása, élhető, biztonságos és kellemes élettér létrehozása

8.      Mindenki számára elégséges és megfelelő lakás biztosítása

9.      Társadalmi befogadás és minden társadalmi réteg integrációja

10.   A helyi gazdaság erősítése és a helyi foglalkozási lehetőségek bővítése.

Az URBACT III akciótervezési hálózatok mindegyike a fentiek közül legalább egy célt kitűzött maga elé. A helyi gazdaság és foglalkoztatás vannak előtérben, de a környezeti és a szociális dimenzió is egyre erősebb. A Rugalmas Európa (Resilient Europe) hálózat a környezeti rugalmasság különféle aspektusait tárgyalja, köztük a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást. A CityMobilNet és a Teher (Freight TAILS) a fenntartható városi közlekedéssel foglalkoznak. Az Érkezés (Arrival) és a Vital Cities hálózatok tárgya a társadalmi befogadás és integráció. Az előbbi a migráció, az utóbbi a rekreációs közterek kérdésére irányul.

Az úti cél már ismert, most az odavezető utat kell feltárni. A Baszk Deklaráció 15 útvonalat javasol figyelembe véve a szükséges változások szocio-kulturális, társadalmi-gazdasági és technológiai dimenzióját, ebben van a fő értéke. Az útvonalak feladatok formájában fogalmazódnak meg három fejezetben:

a)      Szocio-kulturális átalakulás

Az első 5 feladat az, amit Eddy Adams korábbi cikkében néphatalmi orientációjú politikaformálásnak nevezett. A helyi irányítás elkötelezett a városi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlő esélye mellett, új szolgáltatási formák kialakítására törekszik, keresi a társadalmi innováció és szociális vállalkozás, közösségi és civil gazdaság valamint más újszerű megoldások lehetőségeit.

Erős a törekvés a továbblépésre a társadalmi részvételen alapuló tervezéstől a részvételen alapuló megvalósításra is. Érdemes megjegyezni, hogy az URBACT hamarosan új kalandba kezd a Megvalósítási Hálózatok elindításával (lehet még jelentkezni!).

Ez a fejezet ösztönzést is tartalmaz a közösségi és magánszféra közötti határok újragondolására, érdekes ez is, bár kissé bizonytalan. Határozottabb megfogalmazásra lenne szükség, például a közszolgáltatások és javak privatizációjával szembeni fellépésre. Ez részben megjelenik a gazdasági átalakulásról szóló fejezetben, és hangsúlyt kapott Bilbaóban több magas státusú előadó beszédében.

b)     Társadalmi-gazdasági átalakulás

A második fejezet a pénzügyi és természeti erőforrásokkal foglalkozik, hangsúlyozza a helyi gazdaság, helyi értékesítési láncok és helyi erőforrások jelentőségét. A feladatok között szó van az erőforrások forgalmáról, mind a természeti erőforrások (pl. a helyi gazdasági láncok kialakításának ösztönzése) mind a pénzügyi erőforrások (pl. a helyi és regionális pénznem bevezetésének támogatása) vonatkozásában.

A helyi vezetők elkötelezettek a magas környezeti hatékonyságú termékek és szolgáltatások mellett, figyelemmel a vásárlási elhatározások társadalmi és gazdasági hatásaira is. Ez volt Bilbaóban az egyik fő téma, mivel az ICLEI most ünnepelte fenntartható közbeszerzési programjának (sustainable procurement programme) 20. évfordulóját.

c)      Technológiai átalakulás

Ez a fejezet tartalmazza az okos várossal (smart city) kapcsolatos, jelenleg elterjedt kezdeményezések igen időszerű kritikai értékelését. Hangsúlyozza, hogy mindig a helyi igényekből és nem az aktuális technológiából kell kiindulni. Hangsúlyozni kell az információhoz való egyenlő hozzáférhetőség fontosságát és erősen támogatja az adatok nyilvánosságát, mint a helyi kormányzatok követendő normáját.

Mit várunk az EU és az országos szinttől?

A helyi akciók súlyának még a leglelkesebb hívői (köztük vagyok én is) is el kell, hogy ismerjék: a városok nem légüres térben működnek. Figyelembe véve, hogy az országos és az európai politikák ösztönözhetik vagy tönkretehetik az átalakulásra irányuló helyi kezdeményezéseket, a Baszk Deklaráció szerzői és jóváhagyói ajánlásokkal fordulnak a különböző kormányzati szintek felé. Ezek a következők:

• Fokozni kell a városfejlesztési politikák horizontális és vertikális integrációját,
• Szabályozási kereteket kell létrehozni a fenntarthatóságra való áttérés gyorsítására főképpen társadalmi-gazdasági vonatkozásban,
• Támogatni kell a közösség-vezérelt kezdeményezéseket és a decentralizációs törekvéseket,
• A politikai célokat össze kell hangolni a meglevő pénzügyi és támogatási programokkal,
• Az állami pénzintézetekkel és bankokkal együttműködve kell alkalmasabbá tenni a támogatási eszközöket a helyi szint számára.

Egy mondatban úgy foglalhatnám össze, hogy „tegyük meg mindazt, amit a legjobban tudunk”. Reméljük, hogy az országos és az európai szabályozások lépést tudnak tartani a helyi szintű törekvésekkel (például amikor decentralizált megújuló energiatermelésről van szó), hogy a globális fenntarthatósági célkitűzések időben teljesüljenek. 

Mi lesz ezután? Te döntsd el

A Baszk Deklarációt elfogadó helyi és területi vezetők együtt léptek fel a baszk ifjúsági szervezetek képviselőivel Bilbaóban, 2016. április 27-én.

A nyilatkozat szerencsére nem kívánságok listájával, hanem ígéretekkel és elhatározásokkal végződik. A városok kinyilvánítják, hogy készek támogatni az országos és területi kormányzatokat valamint az Európai Uniót a Párizsi Klímaegyezmény és az ENSZ Fenntartható fejlődési Célok érvényesítésében. Készek támogatni az EU Városi Agendájának összehangolását a globális célokkal.

A hatékony, fenntartható és rugalmasan adaptív városok létrejöttét célzó átalakulás felgyorsítása érdekében a helyi kormányzatok és a többi helyi képviselő elhatározza, hogy Átalakító Akciókat indítanak és valósítanak meg a javasolt útvonalak szerint. Az Átalakító Akciókat dokumentálják, ellenőrzik és megosztják az Európai Fenntartható Városok Platformján (European Sustainable Cities Platform).

A Fenntartható városok 8. Európai Konferenciáján a nyilatkozatot közfelkiáltással fogadták el a résztvevők, és ezt mások is megtehetik. Ajánlatos, hogy a Baszk Nyilatkozatban foglaltakat támogató városok, szervezetek és egyének nyilvánosan fejezzék ki egyetértésüket és – főleg – hasznosítsák azt, mint az ösztönzés, kezdeményezés és a cselekvés forrását.

Milyen lesz a történet további fejezete? Tőled függ.

Mindig kövesd figyelemmel a kapcsolódó témákkal foglalkozó URBACT hálózatok munkáját. Az átalakító akciókat legjobban a kollegákkal együttműködve lehet tervezni és megvalósítani.

(i)  Akiket mélyebben érdekel az Agenda 21 története, elolvashatja a 20 évről szóló, társszerzőkkel írt beszámolómat, amit itt letölthető.

Beterjesztő: Ania Rok