Sérült (sértő) áruk? A fenntartható városi teherforgalom ügye

Ma reggel 6-kor csörgő hang ébresztett fel. Kinéztem az ablakon, két férfi cipelt sörösládákat a földszinti új bárba. Próbáltam újra elaludni, de fél óra múlva csöngettek. „Csomag Ms. Schneidernek!” Ms. Schneider felettem lakik, és mióta unokái bevezették az online vásárlás rejtelmeibe, egymás után érkeznek a csomagok.

Álmosan, rossz hangulatban mentem el otthonról. Nem elég, hogy botorkálnom kell a járda mentén álló, túlpakolt szemétládák között, nem kellett volna ezeket kora reggel üríteni? A buszmegálló felé menve megállok a kedvenc péküzletemnél. Kaphatok egy csokoládés croissant-t? Sajnos nem szállítanak ma 12 előtt.” Kinek kell croissant ebédre?

Felszállok a buszra, kezdem olvasni az újságot. „A növekvő szállítási költségek miatt drágul az élelmiszer.” Bosszúsan teszem a táskámba az újságot és kinézek az ablakon. Egy óriás teherautó gurul ki az építési területről és teljesen elzárja az utat. Biztos elkésem. Szaladok az iroda felé, újra hallom a ziháló légzésemet. Sokat romlott az asztmám, mióta visszaköltöztem a városba néhány hónapja.

Pénztárcánk, tüdőnk és idegeink többet érdemelnek

A CIVITAS kezdeményezés szerint a városi teherszállítási logisztika feladata „az áru mozgatása a városi területeken belül és kívül, rajtuk keresztül, könnyű és nehéz járművekkel. Ide tartozik még a szolgáltatáshoz, az építéshez és bontáshoz tartozó szállítás, szemétgyűjtés.”(1) A városi élet alapvető tartozéka, amely – ha minden rendben van – csaknem láthatatlan. Nem ez az első, ami eszünkbe jut, ha a városi életminőségről van szó, és mégis, mint a fentiek jelzik, közvetlenül hat pénztárcánkra, tüdőnkre és idegeinkre.

„A város az áruk és információ cseréjének helye, ami gazdaságunk és életformánk alapja. A jó városműködéshez optimalizálni kell az áruk és információ cseréjét, miközben a város vonzó lakó- és munkahely marad.” (2)   

A CIVITAS program számításai (3) képet adnak az európai városokban zajló teherforgalom mértékéről. Egy átlagos európai városban naponta, 100 lakosra 300-400 út jut,  egy főre évente 30-50 tonna árut szállítanak. A városi teherforgalomra esik

• az összes megtett km 10-15 %-a
• a városi terület 3-5 %-a logisztikai terület
• minden közlekedési üvegház emisszió 6 %-a

Környezetvédelmi szempontból a városi teherszállítási logisztika szennyezésének csökkentése nagy lépést jelent a helyi és európai célok felé, különösen a CO2 emisszió és az energiahatékonyság tekintetében. Ehhez járul gazdasági jelentősége és társadalmi hatásai (például zaj, közlekedésbiztonság). Így nyilvánvaló, hogy a városokban szükség van a szállítási logisztika rendbetételére.

A cél megvan, de túl lassan mozdulunk

Az Európai Bizottság hathatósan támogatja a fenntartható városi szállítási logisztika felé való elmozdulást, nem csak irányelvekkel, hanem finanszírozási lehetőségekkel és kutatással is. A 2011. évi Közlekedési Fehérkönyv (2011 Transport White Paper) célként jelöli meg a lénygében CO2 mentes logisztikát a nagyvárosokban 2030-ig (4) , ösztönzi a jó gyakorlatok megosztását, integrált stratégiák kidolgozását és a közbeszerzési eljárás egyszerűsítését. A 2013-as Közlekedési Csomag (2013 Urban Mobility Package) további akciókat javasolt a városi teherszállítási logisztika hatékonyságának növelésére, környezeti kárainak csökkentésére – például a városi logisztika integrálása fenntartható közlekedési tervekbe.  

A határozott fejlesztéspolitikai irány és a lehetséges intézkedések megjelölése ellenére a megvalósítás késlekedik. A 2013. évi belső bizottsági dokumentum elismeri, hogy „fontos a hatékony logisztika a gazdaság és az életminőség szempontjából a városokban, ahol az európai polgárok nagy része él, de a városi közlekedési politika és szakági tervezés mégis elhanyagolja,” hozzátéve, hogy „a problémát tekintve egyetértés van, és vannak megoldások, de általában kevés figyelem jut a városok logisztikai ügyeire.” (5) A dokumentum három téren jelez hiányt:

• A városi logisztika nem kerül reflektorfénybe és nincs stratégiája.
• A városi logisztika résztvevői között nincs koordináció.
• Nincs adat és információ.

Az áruforgalom komplexebb kihívás, mint a személyforgalom. Először is sok a szereplő: multinacionális vállalatok és helyi mikro-vállalkozások, egyes lakók és nagy magán és állami szervezetek. (6) Másodszor, a teherszállítás többféle léptékű, lehet globális és lehet csak helyi, gyakran csak áthalad a városon. Végül, a szektor nemcsak fontos gazdasági szereplő, hanem a város és környéke gazdasági sikerének tényezője. Vegyük ehhez hozzá a városi térszerkezetek nagy változatosságát: nagy sűrűségű területek itt, korlátlan terjeszkedés ott és még ehhez jön az online kereskedelem népszerűsége (a vásárlás lehet online, de a kézbesítés nagyon is valóságos) – ez így egészében egy tervezői rémálom.

Hogy lehet továbblépni az áhított fenntartható városi logisztika felé? Az URBACT program integrált stratégiára és az érintettek bevonására összpontosít, és így hasznos segítséget nyújt közlekedéstervezők és szakértők európai közössége számára.

Teher TAILS a megmentő

A Teher TAILS (Tailored Approaches for Innovative Logistics Solutions = Innovatív logisztikai megoldások, helyzetre szabott megközelítések) az URBACT akciótervezési hálózata. Törekvése a továbblépés a fenntartható városi logisztika felé, új teherszállítási megoldások kialakítása illeszkedve a különböző földrajzi, társadalmi-gazdasági és politikai feltételekhez. A hálózat 9 helyi és regionális hatóság partnerkapcsolata:

• Westminster városa – folyó menti partnerség (London EK)
• Brüsszel – Fővárosi Régió (Belgium)
• Gdynia városa – ZDiZ Gdynia (Lengyelország)
• Párma városa (Olaszország)
• Split városa (Horvátország)
• Suiceva (Románia)
• Tallin (Észtország)
• Umea (Svédország

A városok a projekt elején „áttekintik, hogy mi működik, miért kell javítani a város logisztikai tevékenységét, megjelölik a hiányokat, átértékelik a megoldásokat, elemzik a transzfer lehetőségeket, és ezek alapján a megvalósításhoz szükséges kiegészítő és egymást erősítő intézkedéseket dolgoznak ki.” (7)  A partnerek többsége tapasztalt a városi teherszállítás problémáinak kezelésében, és nagy várakozással készül a közös eredményre.

Bot, jutalom és stratégiai tervek

Az európai városok régóta próbálják különféle intézkedésekkel javítani a teherszállítás hatékonyságát és csökkenteni környezeti terhelését. Nehéz egyensúlyt teremteni a gazdasági nyereség növelése és a megrendelő igények kielégítése, másrészről a környezet megóvása és az életminőség javítása között. Szerencsére van sok intézkedés, amelyik a gazdaság és a környezet szempontjából egyaránt kedvező.

A CIVITAS program 6 intézkedés-típust különböztet meg (8), vannak piaci jellegűek (például adókedvezmény tiszta járművekre) és a szabályozók (például különféle behajtási korlátozások), vannak büntetések és jutalmak, egyszerűek és bonyolultak. A lényeg, hogy meg kell találni ezek kombinációját, ami illik az adott város feltételeire, és ösztönözni kell a vezető politikusokat, hogy biztosítsák a megvalósítást.

A Brüsszel város-régió (egyik Teher-TAILS partner) áruforgalomra szóló 2013-es stratégiai terve (9) a városi teherszállítási logisztika integrált megközelítésének érdekes példája. A terv különféle térségi partnerek bevonásával készült és 36 akciót tartalmaz 5 prioritási területre. Ha sikerül megvalósítani ezt a tervet, akkor Brüsszel 2050-re a városi áruellátás fenntartható és hatékony modellje lesz. A prioritási területek a következők:

• városi elosztási struktúra kialakítása az áruk tiszta és hatékony csoportosítására és szállítására,
• az áruelosztási struktúra integrálása a területfelhasználás tervezésével és fejlesztésével,
• az árukézbesítés hatékonyságának gyors javítása és a zavaró hatások csökkentése,
• kutatás-fejlesztés és regionális adatgyűjtés ösztönzése,
• a hatékony és fenntartható elosztás regionális kereteinek kialakítása.

Jelenleg a teherszállítás a brüsszeli forgalomnak csak 14 %-a, ez naponta 16.000 kamion és 26.000 teherautó belépését jelenti. 2050-re várhatóan 80%-kal nő az áruforgalom, ezért érthető, hogy a brüsszeli városrégió kezelni akarja a problémát, mielőtt a város megfullad.

Bruxelles Mobilité, a tervkészítésért felelős köztestület figyeli és hasznosítja az európai városok gyakorlatát, sikeres megoldásait, és remélhetőleg ez az együttműködési szellem hatja majd át a Teher TAILS projekt folyamatát is. Az első nemzetközi találkozó Brüsszelben, 2016 februárjában jó kezdet volt, a partnerek meglátogatták a City Depot kezelésében levő brüsszeli Városi Konszolidációs Központot és megismerték annak üzleti modelljét.

A Városi Konszolidációs Központ (UCC) modellkísérlet. A terv több ilyen központ hálózatának kiépítése Brüsszelben. A megvalósítás az európai LaMiLo projekt keretében történt, ennek célja a logisztikai ellátási láncolat „utolsó mérföld”-jének javítása.

5 kérdés, melyre a Teher TAILS választ keres

Hogyan tovább Teher TAILS városok? A projekt kezdő fázisa során a partnerek 5 közös kihívást fogalmaztak meg:

• Hogyan lehet leküzdeni azokat a technikai, gazdasági és politikai akadályokat, amelyek korlátozzák az integrált teherszállítási menedzsmentet?
• Hogyan lehet ösztönözni a kormányzati szektort, a cégeket és a fogyasztókat hogy fenntarthatóbb szállítást kívánjanak?
• Hogyan alkalmazzunk fenntartható közbeszerzési gyakorlatot a piac ösztönzésére, hogy csökkentse a költségeket és jobb környezeti eredményeket érjen el?
• Hogyan lehet támogatni a zéró kibocsátású járműveket a CO2-mentes városi logisztika érdekében?
• Milyen okos menedzsment megoldások működnek a legjobban helyi szinten?

Ha érdekelnek ezek a kérdések, ha van olyan jó (vagy jobb, vagy rossz) tapasztalata, amit meg kíván osztani, lépjen kapcsolatba a Freight (Teher) TAILS hálózattal. Követheti @freight tails-t a Twitteren és az projekt előrehaladását az URBACT weboldalon.

Benyújtotta: Ania Rok, 2016. április 25 

Képek forrása:

Szállítási rémálom. CIVITAS fejlesztéspolitikai jegyzet, CIVITA Kezdeményezés, 2015, p 22

„Okos választék városok számára. Fenntarthatóbb városi szállítási logisztika. CIVITAS fejlesztéspolitikai jegyzet, CIVITAS Kezdeményezés, 2015.

Teher TAILS reggel: a Városi Konszolidációs Központ látogatása. Forrás: Freigfht TAILS

Jegyzetek:

[1] "Smart choices for cities. Making urban freight logistics more sustainable”, CIVITAS Policy Note, CIVITAS Initative 2015, accessed 7 April 2016, p.9