Kick off meeting Budapest 18. – UrbanGreenLabs projekt

Budapesten találkoztak a főváros 18. kerületének vezető partnerségével induló UrbanGreenLabs projektet kezdeményező partnerek 2015. október 28-29-én.  A projekt ambiciózus célt tűzött maga elé: a helyi kormányzási formák megreformálásával kívánja elérni azt, hogy a városok szereplői jobb együttműködést alakítsanak ki a zöldebb, fenntarthatóbb helyi gazdaság fejlesztése érdekében.

A 2014-2020 közötti időszak első pályázati kiírásának sikeres projektjei közül kettő is hazai vezető partnerrel indul. Sopron a városközpontok innovatív felélesztésére szövetkezett városhálózatot vezeti, az URBACT II programban már komoly tapasztalatokat szerzett 18. kerületi csapat pedig ezúttal a helyi kormányzati rendszer és az együttműködésen alapuló, zöldebb helyi gazdaság összefüggéseit keresi partnereivel.

A találkozón a projekttitkárság részéről Maria Scantamburlo ismertette az URBACT program fő működési elveit és módját, illetve a 2016. március 16-ig tartó I. fázis legfontosabb tennivalóit. Az első körben nyertes 21 projekt ugyan nem áll versenyben sem egymással, sem mással, és a Titkárság reméli, hogy valamennyien sikeresen pályáznak majd a II. fázisra, az ide vezető utat azonban komolyan kell venni, hiszen számos feladat van hátra: elsősorban a partnerség kiteljesítése, másrészt a végleges projektterv kidolgozása.

Böhönyey Ágnes, az UrbanGreenLabs projekt vezető szakértője felvezető előadásában felvázolta mindazokat a legfontosabb mérföldköveket, amelyek a világban a fenntarthatóság eszméjének elterjedéséhez és a környezeti tudatosság elmélyüléséhez hozzájárultak. Fontos, hogy a projekt partnerei lefektessék azt az elvi alapot, amelyhez a hálózatban résztvevő valamennyi város a céljait és tevékenységeit igazítja.

A kezdeményező városok természetesen eltérő múlttal, helyzettel, tapasztalatokkal, célokkal vágtak bele a közös munkába. A budapesti találkozón öt város indította útnak a projektet:

• A projekt vezető partnere Budapest 18. kerülete, ahol a lakosság egyharmada lakótelepeken, kétharmada azonban zöldövezetben él, együtt a múltból megörökölt ipari területekkel és a főváros nemzetközi repülőterével. A kerület célja a projektben a környezettudatosság és a fenntarthatósági szemlélet erősítése mind az önkormányzat, mind a térségi szereplők körében, s ezen keresztül, valamint új együttműködési formák bevezetésével az erőforrás-tudatos fogyasztás elősegítése, a zöld területek jobb kihasználása.
• Románia hetedik legnagyobb városa, Galati (ejtsd: Galac) gazdaságát leginkább a vas- és acéliparra, valamint hatalmas dunai kikötőjére alapozta, de két egyetemével és software parkjával más utakat is keres. A projektben a város zöld adottságait kívánja feltárni, együttműködő hálózatokon keresztül jobban kihasználni. A város számos európai projektben vett már részt, ezért jelentős tapasztalattal rendelkezik az ilyen típusú együttműködések terén.
• A holland Herleen városa egy olyan, több partner összefogásában működő intézettel vágott bele az URBACT programba, amelynek fókuszában a népességcsökkenés és az ezzel együtt járó változások kezelése áll. A város fejlesztésének fő prioritása, hogy a meglévő helyek átalakításával és új, innovatív hasznosításával érjen el fejlődést. Ezt a gondolatot igen szemléletesen vetítik elénk a pár másodperces „Parkváros” című animáció. A változások mikéntje pedig önmagában is egyfajta paradigmaváltás: nem végleges és elfogadott tervek mentén fejlesztenek, hanem az alulról jövő kezdeményezések és ötletek felkarolásával, ezeknek az energiáknak a menedzselésével, a közös akarat és tudás felhasználásával kívánnak változásokat elérni.
• Maribor Szlovénia egyik ipari központja, ugyanakkor ­­– Galati-hoz hasonlóan – jelentős zöld potenciállal rendelkezik. A projektbe behozott fő fókusz a városi mezőgazdaság és a fenntartható energiagazdálkodás. A település rendezési tervének megújításával előtérbe kerültek azok a zöldfelületek, amelyeket a lakosság élelmiszertermelésre használ vagy használhat. A meglévő két közösségi kert mellett számos olyan zárkerti övezet található a város térségében, amelyek, együttműködések generálása mellett, hozzájárulhatnak a fenntarthatóbb, élhetőbb, egészségesebb település kialakításához.
• Az olasz Padova az önkormányzat fenntarthatóságért felelős osztályával vesz részt a projektben. A választás nem meglepő, hiszen Padova, köszönhetően a rossz átszellőzésű tájegységbe telepített iparnak, a világ egyik legszennyezettebb térségében található. A városban az Agenda21 megvalósítása során nagyszámú partnert szólítottak meg és vontak be a munkába. Padova ezzel a partnerséggel kíván a projekt során a fő kihívásokra reagálni: javítani a levegő minőségét, csökkenteni az energiafelhasználást, és mindenekelőtt fejleszteni a térség zöld infrastruktúráját, zöldfelületi hálózatait.

Az UrbanGreenLabs projekt öt kezdeményező városa legalább még ugyanennyi partnert keres az I. fázisban. A közös tanulási folyamatot elősegíti, ha projektben résztvevő városok különböző háttérrel, eltérő módszertannal, de azonos elvi alapokon törekszenek a kitűzött célok elérésére.

A projektet segítő vezető szakértő nagy hangsúlyt fektetett a megfelelő helyi projektvezetők megtalálására, hiszen az egyes városokban az együttműködés – és ezzel a projekt – sikere nagymértékben függ ezen személyek munkájától. A találkozón a partnervárosok képviselői közösen ötleteltek a projektvezető személytől elvárható tulajdonságok, készségek tekintetében, vagyis egyfajta kiválasztási kritériumrendszert állítottak össze. A közös gondolkodás azonban a vártnál többet hozott: a lista összeállításával egyértelművé vált, hogy alkalmasint két emberre, vagy két személyiségtípusra is szükség lehet a sikerhez: egy „motorra”, vagyis egy karakteres, erős, innovatív vezetőre, és/vagy egy jó kommunikációs készségekkel rendelkező, a szereplőket bevonni és megerősíteni tudó moderátorra.

A találkozó második napján a résztvevők megállapodtak a projekt rövid, velős szlogenjében: "Growing green cities". Az angol nyelv rugalmasságából következően a három szóból álló jelmondatba több jelentésréteget is beleképzelhetünk: növekvő zöld városok, zöldülő városok, zöld városok "növesztése"; a jövő majd megmutatja, hogy az egyes partnervárosok hogyan fordítják le a projekt szlogenjét az akciótervük gyakorlati intézkedéseire.