Új hálózatok a startvonalnál

Vigyázz, kész, rajt... és vessünk egy pillantást arra a 21 projektre, amely lehet, hogy újabb partnereket keres még a következő hetekben!

Az első akciótervezési hálózatok elindulásával az URBACT III program teljes üzembe kapcsolt. A tavasszal közzétett első pályázati felhívásra rengeteg válasz érkezett: 99 városhálózat nyújtott be pályázatot, s ezekben nem kevesebb, mint 111 európai város vesz részt. A hét független szakértőből álló testület minőségi értékelésére építve a tagállamok és a partnerországok 2015. szeptember 11-én gyűltek össze Luxemburgban, amikor is 21 projektet jóváhagytak. Ezek a projektek most megkezdik a 6 hónapos „fejlesztési fázisukat” és ebben az időszakban kiteljesítik partnerségi körüket is. Ez egy újabb lehetőséget nyit az európai városok számára, hogy csatlakozzanak a programhoz, ezért vessünk egy pillantást azokra a városi kihívásokra, amelyekkel a most induló hálózatok foglalkoznak.

Az URBACT programhoz csatlakozó városok a szakpolitikai kihívások széles körét vonultatják fel a fenntartható városfejlesztés körében. A kiválasztott 21 hálózat képviseli ezt a változatosságot, ugyanakkor bizonyos trendek is látszanak a tekintetben, hogy a ma városai milyen kihívásokkal kívánnak foglalkozni.

A fogyatkozó központi források idejében nem csoda, hogy a nem használt városi területek újrahasznosítása kiemelt terület az európai városok agendájában. Összesen 4 akciótervezési hálózat foglalkozik a témával. A „Second chance”, azaz „Második esély” hálózat alulhasznált városközponti területek rehabilitációját célozza. A „Disarmed cities”, vagyis „Lefegyverzett városok” megnevezés felhagyott katonai területek újrahasznosítására utal. A „Growth by reconversion” („Újraalakítás általi növekedés”) és a „Refill” („Utántöltés”) nevű hálózatok a várossűrűség növekedésének tervezési gyakorlatát kutatják, beleértve az ideiglenes hasznosítást is. Ehhez a csoporthoz köthető tematikájában a „Vital Cities” projekt, amely a közterületek kialakítását gondolja újra a kevésbé aktív, hátrányos helyzetű lakosság rekreációs igényeit szem előtt tartva.

Az európai városok egyre aktívabbak a gazdaságfejlesztés területén, új utakat keresve a helyi üzletek és vállalkozások megerősítésére s ezáltal a munkalehetőségek gyarapítására. Az első körös pályázatok közül legalább 5 olyan hálózatot ide sorolhatunk, amelyek integrált akciótervek kidolgozására vállalkoznak helyi gazdaságuk élénkítése érdekében. Egyesek specifikus szektorokat céloztak meg (az „Agri-Urban” hálózat az élelmiszert, a „TechTown” a digitális gazdaságot, a „Retailing” a kiskereskedelmet), mások bizonyos célcsoportra fókuszálnak (a „Gen-Y-City” a fiatalokra, az „Urban Green Labs” pedig szomszédsági közösségekre), míg a „CityCentreDoctor”, ahogy a nevéből sejteni lehet, a városközpontok gazdasági életét hívatott segíteni.

Érdekes módon a városi kormányzás önmagában is témája lett az európai városok közötti együttműködésnek. A cél új utak keresése a városi problémák megoldásához, új eszközök bevezetése a hatékonyabb közszolgáltatások és szakpolitikai beavatkozások érdekében. Idővel az URBACT program a helyi önkormányzatok működésében elvárható vagy szükségessé lett változások platformjává is vált. A helyi hatóságok többféle aspektusból gondolják újra működési módjukat: a „Change” nevű hálózat az együttműködésen alapuló közszolgáltatásokat, a „BSinno” a nyitott innovációt, a „CLEO” az okos közbeszerzést, a „CSCD” és az „Interactive Cities” hálózatok pedig a smart városi technológiákat helyezi fókuszba.

Ebben az első körben a környezeti téma elsősorban a fenntartható közlekedés hatáskörében került elő (a „Freight Tails” projektnél az áruszállítás, a „SUMP hálózat” esetében pedig szélesebb mobilitási stratégiák témájában), emellett az élelmiszerlánc kapcsán (a már említett „Agri-Urban” hálózatnál), valamint mindenekelőtt a városi terjeszkedésnek gátat szabó projektekkel (lásd fennebb).

Végül, de nem utolsó sorban a program két nagyon fontos globális városi kihívást is felkarol: a „Resilient Europe” projekttel a városi rugalmasság növelése, az „Arrival cities”, azaz „Érkezési városok” hálózat a növekvő bevándorló népesség kérdéseivel foglalkozik.

Csatlakozna az URBACT programhoz?

A 21 jelentkező hálózat mindegyike egy kezdeményező partnerséggel (4-6 város) és egy projektötlettel állt elő. A következő 6 hónap áll rendelkezésükre, hogy kibővítsék partnerségüket (maximum 12 városra), előállítsanak egy megalapozó tanulmányt a megválaszolandó szakpolitikai kihívások helyzetéről, a második fázisban bevonandó helyi szereplőkről, valamint elkészítsenek egy kidolgozott munkatervet, beleértve a módszertant, a tematikus megközelítést, költségvetést stb.

Ezúton felhívjuk mindazon városok figyelmét, akik indíttatást éreznek az URBACT akciótervezési hálózatokhoz való csatlakozásra, hogy lépjenek kapcsolatba a vezető partnerek projektkoordinátoraival (a 21 hálózat listája és a kapcsolatok itt találhatók). A koordinátoroktól első kézből tudható meg, mi a projektek fő célja, milyen kérdésekre keresik a választ, és milyen partnerekkel képzelik el az együttműködést …és persze, hogy mit várnak el partnereiktől.

Mindezeken túl pedig a program más, új típusú hálózatainak létrehozására további pályázati felhívások várhatók jövőre. Konkrétan 2016 márciusában jelenik meg az első felhívás a „megvalósítási hálózatok” létrehozására, melyek az integrált városi stratégiák megvalósításában támogatják a résztvevő városokat.

Fotó: flickr

Írta: Melody Houk. Eredeti cikk.