ESIMeC II projektbeszámoló

Az URBACT II. pályázati program innováció és kreativitás témakörében támogatásban részesült ESIMeC (Economic Strategies and Innovation in Medium Sized Cities) projekt azzal a céllal jött létre a 2008-as gazdasági válságot követő időszakban, hogy szorosabb együttműködést tegyen lehetővé a közepes méretű városok és a helyi munkaadók közt, amelynek eredményeképp fenntartható munkahelyek jönnek létre, és a partnervárosok visszatérhetnek a fenntartható gazdasági növekedés pályájára. Az első ESIMeC projekt keretében 8 közepes méretű város – Basingstoke and Deane (Egyesült Királyság) mint vezető partner, valamint Besançon (Franciaország), Beszterce (Románia), Charleroi (Belgium), Cherbourg (Franciaország), Debrecen (Magyarország), Gävle (Svédország), Sabadell (Spanyolország) – működött együtt 2010 és 2013 között.

A partnerségben résztvevő középvárosok a strukturális problémák (a munkáltatók szükségleteinek megfelelő, szakképzett munkaerő hiánya, a szakképzett munkaerő elvándorlása, a vállalkozói kultúra és bizalom hiánya) okozta nehézségeket olyan erőforrásokkal tudták kompenzálni, mint a jobb életminőség és közlekedési infrastruktúra, tisztább környezet, illetve a fejlesztéshez rendelkezésre álló földterületek biztosítása, vagy a gyors és rugalmas cselekvőképesség. A partnerek az embert helyezték a helyi akciótervek középpontjába, a megfelelően képzett humánerőforrás biztosítása és a társadalmi szereplők közötti együttműködés ugyanis elengedhetetlen a projektben megfogalmazott célok elérésének.

Debrecen legnagyobb gazdaságfejlesztési sikereinek kulcsa az akadémiai, a vállalkozói és az önkormányzati szektorok között fennálló hosszú távú és produktív kapcsolat. Ennek eredményeként magas szintű kutatási kompetenciák, inkubátor létesítmények és spin-off vállalkozások jöttek létre. A fő kihívást – a többi partnervároshoz hasonlóan – az jelenti, hogy bár a város nemzetközi szinten is elismert egyetemén rengeteg fiatal szerez diplomát, az elsajátított tudás és a megszerzett készségek gyakran nem találkoznak a gazdasági szereplők szükségleteivel. Ennek eredményeképp a diplomát szerzett fiatalok jelentős része elhagyja a pályáját, vagy külföldön keres munkát. A problémák azonosításának és megoldásának céljából minden városban ún. helyi támogató csoportok jöttek létre az érintett szereplők aktív részvételével.

Debrecenben a helyi támogató csoport változatos összetétellel alakult meg. A települési önkormányzaton kívül bevonásra került a regionális innovációs ügynökség, a helyi vállalkozásfejlesztési alapítvány, a megyei kereskedelmi és iparkamara, fejlesztési és innovációs vállalkozások, szervezetek valamint több oktatási intézmény is. A helyi tudományos intézmények, valamint több állami és magánszervezet partnerségével közösen Debrecen olyan képzési stratégiát dolgozott ki, amely figyelembe vette a város munkaerő-piaci, oktatási-képzési adottságait, lehetőségeit és várható jövőbeli igényeit.

Az ESIMeC projekt eredeti partnerségéből öt közepes város (Basingstoke and Deane, Beszterce, Debrecen, Gävle és Sabadell) folytatták a közös munkát az ESIMeC II pályázati projekt keretén belül a 2013. december 1. és 2015. március 31. közötti időszakban. Az ESIMeC II tulajdonképp egy URBACT II kísérleti projekt megvalósítási hálózata (Pilot Delivery Network), amelyben a konzorciumok lehetőséget kaptak a korábban megvalósított projektek eredményeinek mérésére.

A kísérleti projektben megfogalmazott célok egy része a partnerség városainak speciális helyzetéből és adottságaiból következett, de emellett olyan, valamennyi résztvevő középváros számára releváns közös célokat is kitűztek, amelyek megoldásához nagymértékben hozzájárul a városok közötti tapasztalatcsere és együttműködés. A projekt 5 olyan közös kihívást határozott meg, amelyekre a partnerség fókuszált:

• Érintettek bevonása – miként lehet megerősíteni a város szereplőinek hatékony bevonását a helyi cselekvési tervek elkészítésének folyamatába?
• A lendület megtartása – hogyan tudjuk megtartani a helyi cselekvési tervek megvalósításának lendületét a csökkenő források és a többi aktuális prioritás mellett?
• Az informális készségek és kompetenciák felismerése – hogyan tudjuk felismerni, meghatározni, megérteni a településen élők informális készségeit és kompetenciáit?
• Okos finanszírozás – hogyan tudunk többet véghezvinni kevesebből?
• Hatékony adatgyűjtés és a hatások mérése – hogyan definiáljuk a helyi akcióterv megvalósítása során elérni kívánt változásokat? Hogyan biztosítjuk, hogy a gyűjtött adatok hasznosak, relevánsak és beszédesek legyenek?

Debrecen a projektben definiált közös célok alapján két prioritást határozott meg. Az első prioritás a helyi szereplők közi együttműködések fejlesztése illetve a KKV szektor számára kedvező gazdasági környezet kialakítása. A második prioritás Debrecen város még vonzóbbá tétele a befektetők számára a jól képzett munkaerő biztosításán keresztül.

A helyi akcióterv alapján megfogalmazott prioritások, célkitűzések elérésének érdekében a helyi támogató csoport változatos tevékenységi kört dolgozott ki. Az első prioritásba tartozó tevékenységek közt szerepel a vállalkozói klaszterek létrehozásának elősegítése, a KKV fórum, illetve Debrecen Egészségipari, továbbá Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megvalósítása, amelyek lehetővé teszik a KKV szektorban lévő növekedési potenciál kihasználását az érintett szereplők közti hatékony együttműködéseken keresztül. A második prioritáshoz kapcsolódó tevékenységek közt szerepelnek a karrier tanácsadási szolgáltatások, nemzetközi érettségi megszerzésének lehetősége, az egyetemi hallgatók vállalkozóvá válásának elősegítése, a debreceni vállalkozások mentor programjai által nyújtott lehetőségek, amelyek elősegítik a jól képzett szakemberek biztosítását a helyi és a későbbiek során a városba települő vállalkozások számára.

2015 februárjában a partnerség Debrecenben tartotta utolsó nemzetközi tapasztalatcsere találkozóját, ahol a figyelem középpontjában a vállalkozói kultúra fejlesztése és a munkahelyteremtéshez való hozzájárulás állt. A találkozón Alison Partridge, ESIMeC vezető szakértője az Interreg IVC Program tapasztalatai alapján mutatott be európai példákat a vállalkozások fejlesztésére. Toby Johnson, az European Association for Information on Local Development nevű szervezet képviseletében arra világított rá, hogy a városok hogyan támogathatják a hagyományos foglalkoztatás alternatíváját jelentő társadalmi vállalkozásokat. A Debreceni Egyetemről Katonáné Kovács Judit arra mutatott példákat, hogy a vállalkozói ismeretek megszerzése hogyan építhető be az iskolai oktatásba. Barabás Botond a National Instruments Hungary Kft. óvodás kortól egészen a mérnöki karrier megkezdéséig tartó tehetséggondozó programját mutatta be. Végül Bacsa László, a DEMOLA Budapest vezetője bemutatta, miként működhetnek együtt sikeresen a cégek és egyetemek a hallgatók vállalkozóvá válásának elősegítésében.

Készítette: URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont