Okos Városok (Smart Cities) Indiában

Mit értünk okos városon indiai körülmények között? A hónap végén Narendra Modi miniszterelnök meghirdeti az Okos Városok (Smart Cities) pályázatot. A Bloomberg Alapítvány támogatásával szólítják a régiókat, hogy pályázzanak kormánytámogatásért a városi infrastruktúra rendbetételére. A városok felé tartó migráció egyre nő. Modi kezdeményezése ezért a városokra fókuszál.

1. Éppen egy bárban..

Ez a történet egy bárban kezdődik. Nem egy akármilyen régi bárban, hanem egy hipermodern üveg-acél irodaépület tetején, a szabad ég alatt. Bár és boksz aréna, ahol két tizenéves Thai bokszoló üti agyon egymást a rap zenétől megrészegült közönség bíztatása mellett. Forró a hangulat – mert péntek estre van! Bár Delhiben, Indiában.

Tíz perccel a Wall Street Farkasa szerű jelenet után taxival megyünk a repülőtér felé a poros falusi utak labirintusában. Nincsenek útjelzők, állatok botorkálnak az autó előtt, a taxisofőr 12 évesnek néz ki, fogalma sincs arról, hogy hol van. India dúskál az ellentmondásokban.

2. Okos városok?

A hónap végén Narendra Modi miniszterelnök meghirdeti az Okos Városok (Smart Cities) pályázatot. A Bloomberg Alapítvány támogatásával szólítják a régiókat, hogy pályázzanak kormánytámogatásért a városi infrastruktúra rendbetételére. A városok felé tartó migráció egyre nő. Modi kezdeményezése ezért a városokra fókuszál, mert a városok az ország legsúlyosabb, krónikus problémáinak – mint a lakáshelyzet, köztisztaság és munkanélküliség – koncentrációi.

Egyhetes látogatásunk a Szociális Innováció Tapasztalatcsere (Social Innovation Exchange SIX) című nyári egyetem része volt. Delhiben és Bombayben voltak találkozók, megbeszélések és helyszíni látogatások. A központi kérdés volt: Mit értünk okos városon indiai körülmények között?

3. A számokkal nincsen gond Indiában

 Indiában a kihívások és ellentmondások számokban tükröződnek. Itt él a világ összes mobil technológia használóinak 13 %-a. 930 millió és egyre több kapcsolattal ez a világ legnagyobb digitális eszköz piaca. Az internet kapcsolattal rendelkezők száma mellett eltörpül a vízöblítéses WC-t használók száma, ez 600 millió, a népesség 36 %-a.  Az ország területének csak 5 %-a csatornázott.

Az iskolai oktatás helyzete is súlyos probléma. A legutóbbi OECD adatok szerint India GDP-jének csak 3,5 %-át költi oktatásra, ez az egyik legalacsonyabb érték az OECD jelentésben. Nagy nemzetközi nyomásra 2009-ben India két régiót jelölt ki az OECD PISA globális oktatási sztenderd vizsgálatra. Mindkét régió a legrosszabb vagy majdnem a legrosszabb szintet érte el mind a három kategóriában (olvasás, matematika, természettudomány). Ezután India visszavonult, és nem vett részt az OECD felmérésben. Az alsó-középosztályhoz tartozók magániskolába járatják a gyerekeket, az állami rendszer alul finanszírozott, problematikus a tananyag, a tanítás minősége és ellátottsága.

Ugyanakkor ez az ország már hosszú ideje űrkutatási programmal rendelkezik, az indiai városok a kreativitás, innováció és vállalkozókészség fészkei. Bombayben több mint 300 kreatív vállalkozás van öt mérföldön belül, és milliárd dolláros start-up-ok (köztük a Housing.com, Flipkart, Zomato) tanúskodnak a nagy vállalkozó kedvről. Délebbre, Bangalore a mára már a technológiai vállalkozások szinonimája, és az üzleti sztárok, mint az Azim Premji, Vijay Mallya és a Narayana Murthy mindennapos nevek ebben a csillogást és a celebeket szerető országban. India dúskál az ellentmondásokban.

4. „Indiában minden igaz”

Mindez azt jelenti, hogy a külföldiek számára nagy kihívás Indiát megérteni. Egyik feladatunk az volt, hogy segítsük ebben a SIX Nyári Egyetemet, és mutassunk be néhány, a városokkal és a szociális innovációval kapcsolatos jellegzetes témát. Erre visszatérek később, de egyelőre itt van néhány dolog, amit a múlt héten tanultam – problémák és feltételezett megoldások.

Az indiai városokban minduntalan találkozunk az illegális lakásépítés óriási problémájával. A félig-meddig átmeneti, összetákolt települések tömege messze túl van azon, amit Európában vagy másutt a világon elképzelni lehet. Mumbai-ban van a leghírhedtebb, Dharavi nyomortelep, az egyre jobban növekvő árnyékváros, a hivatalos adatok szerint 300 ezer lakossal 212 hektárnyi területen.

Dharavi már három évtizede létezik, a közműellátás – főleg a vízellátás és szennyvízelvezetés – minimális. Itt él a Bombay-i munkások nagy része. Dharavi ugyanakkor szervesen fejlődő, harmonikus település virágzó mikro-vállalkozásokkal (éves forgalom 650 millió dollár) és erős társadalmi kohézióval. Dharavira persze semmilyen jellemző nem illik, amit a hasonló településekről gondolnánk. Ebben az évben volt az első biennále,  #dharavibiennale, amelyen bemutatták az itt lakók művészeti és gazdasági produktumait. Az itt született hírességek között van az ismert Slumgods együttes, talán a világon egyetlen szervezet, amelyik a hip-hop táncot összekapcsolja a szervezett nyomortelep-turizmussal. Ennyit a vállalkozásról.

Dharavi egy csillagászati összeget érő területen van, ezért jövője kockázatos. Az egyik kormányzati program a tartósan itt élőknek egy-egy 28 négyzetméteres házat ajánl fel és azt javasolja (ellentmondásos módon), hogy felfelé építkezzenek. Másrészt, egy nemzetközi pályázat nyertes terve (Dharavi újra-felfedezése Reinventing Dharavi ) a teljes telep bontását és a terület közösségi trösztbe bevitelét javasolja, és ott a 156 nagar-ral (szomszédsági egységgel) való dialógus keretében új beépítést tervezne.

5. Végső tanulságok

Útközben hallottunk olyan innovatív elgondolásokról, amelyek a nők számára nyújtanak biztonságot India városaiban. Ilyen a Safetipin, egy applikáció, amely nyomon követi és térképezi a nő hollétét, vagy a csoportos üzenetküldő applikáció, amelyik a szex-munkások – India leginkább veszélyeztetett csoportja – számára nyújt biztonságot.

Hallottunk a Bombay-i formatervezők és az Indiai Vasúttársaság kreatív együttműködéséről. Értesültünk a Vihari Innovációs Hálózat (Vihari Innovation Network’s Design Public) közös tervezési rendezvényeiről is, ahol kreatív szakma- és ágazatközi dialógus folyik.    

Végül és legfőképpen megismertük a városi önkormányzati hivatal által életre hívott Delhi Dialógus Bizottságot ( Delhi Dialogue Commission). Itt 20 fejlesztéspolitikai területet vizsgálnak az Indiában eddig még nem tapasztalt széles körű érintett (stakeholder) csoportok bevonásával.

Ezek a folyamatok újak Indiában. Kibontakozásukat táplálja a városi problémák megoldatlansága miatti növekvő elégedetlenség. Előmozdítja a globális kommunikációs kapcsolatrendszer is, amely lehetővé teszi a tapasztalatcserét és a hatékony módszerek megismerését. A következő hónapok során meglátjuk majd, hogy a kormányzat Smart Cities programja mennyire tartja meg a kezdeti lendületét.

Kezdő kép: Dharavi, séta a csövön IV, fotó: Meena Khadri

A beszámolót Írta: Eddy Adams, URBACT szakértő