Fiatalok foglalkoztatása a városokban – interjú Kézy Béla vezető szakértővel

Mondjon pár szót magáról, a városhoz való kötődéséről (miért pont Nyíregyháza), az URBACT-tal kapcsolatos szerepéről.

A MEGAKOM Tanácsadó Iroda partnereként és vezető tanácsadójaként 1998 óta foglalkozom területfejlesztéssel. Az elmúlt tíz évben fejlesztéssel foglalkozó szakértőként a figyelmem egyre inkább a városok felé fordult, mivel úgy gondolom, hogy a helyi szint az, ahol tényleges változások érhetők el. A városokkal folytatott munka megköveteli az elvont koncepciók olyan konkrét intézkedésekké alakítását, amelyek valóban javítják az ott élők életminőségét. Így aztán minden városfejlesztéssel kapcsolatos dolog érdekelni kezdett. Könyveket olvastam a témában, jó gyakorlatokat és kapcsolatokat kerestem, és megpróbáltam közvetíteni újdonsült lelkesedésemet a városnál dolgozó ügyfeleinknek.

Az URBACT-tal való találkozást egy szerencsés véletlennek köszönhettem. Egy kisváros – Nagykálló – felkért, hogy segítsek a RomaNet nevű URBACT partnerség munkájában. Elkezdtem eljárni a partnerség találkozóira, beszélgettem az érintett emberekkel, tanultam tőlük és megosztottam velük a tapasztalataimat. Hamarosan ráébredtem, hogy az URBACT közösség tagjává váltam. Aztán az egyik dolog hozta a másikat. Az URBACT Titkárság felkért az URBACT nemzeti szeminárium megtartására, ami után a 8 műhelymunkát vezetők egyikeként Dublinban találtam magam az URBACT nyári egyetemén.

Hogy miért éppen Nyíregyháza? Én ugyan nem Nyíregyházán születtem, de itt nőttem fel, itt jártam iskolába, itt élnek a legközelebbi barátaim. Hiszek abban, hogy mindenkinek van egy hely, ahol otthon érzi magát. Nekem ez a hely Nyíregyháza. Az egyetemet ugyan Budapesten végeztem, és ott volt az első munkahelyem, mégis az első adandó alkalommal visszatértem Nyíregyházára, és azóta is itt élek. Sokat utazom, volt alkalmam megismerni Európa több városát, de mindig jó érzés hazajönni.

Miért tartják az európai városok kiemelten fontos témának a fiatalok foglalkoztatását? Milyen problémák, trendek vezettek ehhez a felismeréshez?

Európa fiataljainak 70%-a városokban él. Sajnos sokaknak közülük egyáltalán nincs munkahelye, vagy ha van, az nem a képzettségének megfelelő. Minden nyolcadik fiatal (13%) – 7,5 millió – nem részesül oktatásban, képzésben és nincs munkahelye sem. Őket nevezik NEET fiataloknak (not in education, employment or training). Ez súlyos társadalmi probléma, ezenkívül óriási pazarlás az erőforrásokkal és a tehetséggel. Az Eurofound becslései szerint egyedül a gazdasági veszteség, ami a fiatalok ilyen módon történő elvesztéséhez köthető, 153 milliárd euróra tehető, amely az EU teljes GDP-jének 1,2%-ával egyenlő. Bár számtalan érv szól amellett, hogy a fiatalokat érintő munkanélküliség a nemzeti kormányok szintjén kezelendő kihívás, mégis egyre több város megérti, hogy ez legalább annyira az ő problémájuk is, amely ellen cselekedniük kell. Egy élő, mozgalmas és fenntartható városnak szüksége van fiatalokra. A legrosszabb dolog, ami történhet, hogy a fiatal emberek elhagyják a várost egy jobb élet reményében. Pontosan ez történik, ha ezek a fiatalok nem találnak maguknak munkát a városukban.

Ezt a kihívást ismerte fel az URBACT és ennek hatására indította a „JOB GENERATION for a Jobless Generation” (munkahelyteremtés egy munkanélküli generációnak) munkacsoportját, amelyben nekem is volt szerencsém dolgozni.

Honnan jött az ötlet, hogy városi fórumot hozzanak létre a fiatalok és a vállalkozások összekapcsolására? Mik voltak az elvárások?

A „Job generation” munkacsoport részeként egy csapat szakemberrel – gondolkodókkal és cselekvőkkel, ahogyan neveztük őket – dolgoztunk együtt jó gyakorlatok és lehetséges megoldások keresésén. Azoknak a vitáknak az eredményeként vált világossá, hogy a fiatalok munkanélküliségének kezeléséhez a városoknak a következőkre kell nagyobb hangsúlyt fektetniük:

1. Jobban meg kell érteniük ezt a kihívást – a legtöbb város néhány alapadattal rendelkezik, ami nem elég; ismerniük kell a keresletet és a kínálatot; meg kell vizsgálniuk az okokat; meg kell érteniük a fiatalok szükségleteit és az elvárásait – csakúgy, mint a foglalkoztatókét.
2. Be kell vonniuk a munkáltatókat: a fiatalok foglalkoztatottságának növelése nem képzelhető el a szükséglet, vagyis a helyi munkaerőpiacon rendelkezésre álló minőségi munkahelyek számának növelése nélkül. Ehhez a városoknak be kell vonniuk, a folyamat részévé kell tenniük a munkaadókat.
3. Be kell vonniuk a fiatalokat: a fiatalok nem a probléma részei, hanem sokkal inkább a megoldásé – ha a városoknak sikerül őket a folyamat aktív részévé tenni.

Mondhatják azt, hogy ebben nincsen semmi újdonság. A valódi kérdés azonban, hogy HOGYAN tudják mindezt elérni a városok? Mi legyen az első lépés? A nyíregyházi alpolgármesterrel megvitatva a problémát úgy gondoltuk, hogy a kulcsszereplők egy asztal köré ültetése és egy őszinte párbeszéd egyszerre járulhat hozzá mindhárom feltétel teljesüléséhez: a munkáltatók és a fiatalok bevonásához és probléma jobb megértéséhez.

Hol tart a folyamat? Megrendezte a város az Ifjúsági Foglalkoztatási Fórumot?

Ami elsőre egy egyszeri alkalomnak tűnik, valójában inkább egy hosszú folyamat. Az Ifjúsági Foglalkoztatási Fórum létrehozása úgy hangozhat, mint egy műhelymunka, vagy egy kisebb konferencia megszervezése. A kezdeti terv az volt, hogy a fórumot egy hónap alatt tető alá hozzuk. Aztán amikor ráléptünk a részletek rögös útjára, rájöttük, hogy ez sokkal több, mint egyetlen esemény megszervezése. Hónapok teltek el (ebben benne voltak a választások és Karácsony ünnepe is), és még mindig csak az előkészítés fázisában vagyunk. Meg kell szólítanunk az összes érintett hivatalt; meg kell győznünk cégeket, hogy vegyenek részt; meg kell találni és fel kell készíteni a fiatalokat a részvételre – és még számos dolgot meg kell valósítani mielőtt egyáltalán el lehet kezdeni magának az eseménynek a megszervezését. De már közel vagyunk…

Milyen egyéb jó gyakorlatokat sikerült azonosítani az “Job Generation URBACT Kapitalizációs munkacsoport” keretében? Hol lehet ezeket megismerni?

Nyíregyháza csak az egyik a számos jó példa közül, amelyet a „Job Generation URBACT Kapitalizációs munkacsoport” azonosított. A finnországi Tampere például egyetemi diákoknak kínál vállalkozói oktatást. Wroclavban, Lengyelországban a vállalkozói oktatás még korábban elkezdődik: játékos formában tanítják az általános iskolai gyerekeket a legfontosabb vállalkozói készségekre. Thessalonikiben a város létrehozott egy ún. Kreativitás Platformot, amely a kreatív szektorban bővülő lehetőségeket ismerteti a fiatalokkal. Az Egyesült Királyságban Leeds várostérsége a fiatalokat érintő munkanélküliség csökkentésére integrált intézkedéssorozatot valósít meg. Az egyik az intézkedések közül a “Gyakornoki Központ”, amely egy központi kapcsolattartó ponton keresztül szolgáltat ingyenes, egyedi és koordinált gyakornoki tanácsadást és támogatást a kis- és középvállalkozásoknak.

Ezek a jó gyakorlatok, valamint a „Job generation csapat” kulcsfontosságú megállapításai és következtetései az itt letölthető brossúrában olvashatók. Ez a kiadvány olyan, mint egy magazin különkiadása. Elolvasása minden olyan városvezető számára ajánlott, aki enyhíteni szándékozik a fiatalokat érintő munkanélküliség problémáján.