A városi élelmezési rendszerek ügye

A klímaváltozás felerősödésével a városok egyre súlyosabb, az életminőséget és a városi élet jelentette előnyöket is fenyegető környezeti kihívásokkal néznek szembe. A „városi élelmiszerrendszer” („Urban Food Systems”) egy olyan megoldást kínál, amely fenntartható városregeneráción keresztül segít a városoknak az alacsony CO₂-kibocsátás és az erőforrás-hatékonyság terén előrelépni.

Európa-szerte egyre több város foglalkozik az energia és az élelmiszer ágazat okozta környezeti kérdésekkel. A széleskörűen használt kibocsátás-alapú statisztikák gyakran torzítják a képet, hiszen az élelmiszerek és energiahordozók tekintetében a városokban elsősorban a fogyasztást tudjuk mérni és érzékelni, míg a kibocsátás nagy része máshol jelentkezik. Az élelmiszer ágazat – amely termékeinek nagy részét városokban értékesíti – önmagában felelős az energiafelhasználás több,  mint 30%-áért, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20 %-áért (FAO 2011).

Az URBACT Markets (URBACT piacok) és a Sustainable Food in Urban Communities (Fenntartható élelmezés városi közösségekben) elnevezésű URBACT projektek jól használható példákkal szolgálnak arra, hogy a vállalkozói és közösségi szereplők bevonásával hogyan változtathatók meg a fogyasztási szokások egy környezetileg fenntarthatóbb mintázat irányába. Ha csak ezeket az ajánlásokat megfogadnák az európai városok, az együttes hatás már komoly tényező lenne a fenntarthatóbb európai városok kialakításában.

URBACT Markets

Londonban, az URBACT Markets projekt partnervárosában a Borough piac sikeres hulladékstratégiát dolgozott ki, ösztönzi az újrahasznosítást és a komposztálást valamint a nem újrahasznosítható/nem lebomló csomagolás csökkentését.

A londoni termelői piacok szövetsége követi azokat a szabályokat, amelyet az Egyesült Királyság Gazdálkodóinak Kereskedelmi és Piaci Szövetsége dolgozott ki, ez vezet majd a piac termelői piaccá akkreditálásához.

Az egyik kritérium az, hogy az árut 100 mérföldön belül termeljék, állítsák elő, gyűjtsék be, fogják ki, süssék meg a régióban. Valójában 13 akkreditált termelői piac működik Londonban.

Az új Covent Garden piac (nagybani piac Londonban) aktívan közvetít a kistermelők / termelők és az áruszállítási vállalatok között. Hasonlóképpen a helyi utcai árusokat – akik rendszeresen a nagykereskedelmi piacon vásárolnak - is ösztönzi arra, hogy alakítsanak beszerzési társaságot a helyi élelmiszeripari vállalkozások klasztere mintájára - és így kedvezőbb ár - érték arányt elérve járuljanak hozzá a logisztika fejlődéséhez és a megtett utak számának csökkentéséhez. 

Sokkal kisebb léptékben tevékenykedik a Marky Markets, amely valójában egy személyt takar, aki rendeléseket vesz fel kisebb élelmiszercégektől és éttermektől, majd beszerzi az árut a nagybani piacokról – mindezt tömegközlekedéssel, illetve bérelt elektromos járművekkel. Az „irodája” ráadásul a sohói kocsma.

Az új Covent Garden piac iskolai programot indított annak érdekében, hogy a gyerekek megismerjék és megértsék az élelmiszerellátás láncolatát, és tapasztalatot szerezzenek a növénytermesztésben is. Wandsworth városával együttműködve farmokat látogatnak, megismerik a nagybani piacot és iskolák közötti fenntartható kertészeti versenyben vesznek részt. 

Fenntartható élelmezés városi közösségekben

A Sustainable Food in urban communities URBACT projekt az alacsony CO₂-kibocsátású és erőforrás-hatékony élelmezésre fókuszál. A városi lakosság az agráriumtól elszigetelten él és ez erőteljesen meglátszik étkezési szokásain, lehetőségein is. Rengeteg feldolgozott, „gyors” ételt fogyaszt, a beszerzés elsődleges forrását pedig a helyi gazdasággal nagyon kevés kapcsolatot fenntartó szupermarket hálózatok jelentik. Mindez nagyon távol áll a fenntarthatóság eszméjétől, és súlyos környezeti terhet jelent. A lakosság kevésbé tehetős része ráadásul az olcsóbb, egyben általában egészségtelenebb élelmiszerekhez jut csak hozzá. A projektben részt vevő városok a következő lehetőségeket vizsgálják:

• Gyümölcs és zöldségtermesztés a városokban, városi kertekben, tetőkertekben, használaton kívüli területeken.
• Az élelmiszerek fenntarthatóbb, környezetkímélőbb szállítása és elosztása.
• Az élelmiszer-fogyasztás tudatosabbá tétele (évszaknak megfelelő, vegyszermentes, helyi termékek, egészségesebb összetétel, több zöldség és gyümölcs fogyasztása, fenntartható termékmárkák bevezetése, kevesebb hulladék stb.)

Háttérinformáció: 

• Vezető partner: Brussels Capital Region

• Partnervárosok : Bristol, Amersfoort, Atén, Messina, Ourense, Oslo, Lyon, Gothenburg, Vaslui

Mit lehet mindebből megállapítani?

Amint az mindkét példából kiviláglik, a városi élelmiszerfogyasztási szokások és rendszerek megváltoztatása számos olyan helyi beavatkozást igényel, amelyek hatása összeadódva magasabb szinten is pozitív változások elindítója lehet. A kevesebb hulladékkal, magasabb arányú újrahasznosítással, jobb logisztikával, kevesebb szállítással megoldott élelmezés a lakosság számára növekvő életminőséget, a helyi gazdaság számára fejlődési lehetőséget, a tágabb környezet számára pedig csökkenő károsanyag-kibocsátást jelent.

Ha többet szeretne hallani a fenntartható városregeneráció témájában, olvassa el (angolul) a teljes cikket a URBACT Tribune 2014 újságban, és kövesse az alábbi Twittert: @URBACT #SustRegen

A cikk szerzői: Darinka Czschke és Nils Scheffler