URBACT III Infó Nap – növekvő igények, bővülő lehetőségek a városfejlesztésben

Több mint kilencven érdeklődő részvételével február 17-én sikeresen lezajlott a napokban induló URBACT III program információs napja. A résztvevők döntő többségét a program iránt érdeklődő önkormányzatok és városfejlesztő szervezetek képviselői alkották, de találkozhattunk egyetemek, tervező és energetikai szakértő cégek munkatársaival is.

Az eseményt Kolossa József DLA, a Miniszterelnökség képviselője nyitotta meg. A településfejlesztés kihívásait városi főépítészként gyakorlatban is megtapasztaló szakember rövid gondolatmenetében kiemelte az URBACT újító, hiánypótló szerepét. Hangsúlyozta, hogy a Program a városfejlesztésnek azon területeit és gyakorlatát célozza, valamint olyan módszerek alkalmazására teszi képessé a részt vevő városokat, amelynek Magyarországon nincsenek hagyományai és viszonylag kevés tapasztalat áll rendelkezésre. Hozzátette, hogy a városfejlesztésben éppen olyan szükség van az innovációra, mint a termelő ágazatokban, amelyhez az URBACT nagyban hozzájárulhat.

Ezt követően Emmanuel Moulin, az URBACT Titkárság igazgatója foglalta össze röviden az URBACT program céljait, fő tevékenységeit és a korábbi (URBACT II) végrehajtási periódus konkrét eredményeit.

Az előadást - a projektmegvalósítás gyakorlati oldalát a kedvezményezettek szemszögéből bemutató - életszerű panelbeszélgetés követte az URBACT II-ben sikererrel részt vevő magyar partnervárosok részvételével,  Dr. Tosics Iván és Kézy Béla URBACT szakértők moderálásával. A bevezetőben megismerhettük Eger, Tatabánya, Nagykálló és a XVIII. kerületi Havanna lakótelep URBACT projektjeit. A beszámolókban egybecsengett annak fontossága, hogy az adott város(rész) a lehető legtöbb szempontból és mélyrehatóan próbálja meghatározni azt az őt terhelő specifikus problémát, amelyre a projekt segítségével keresi a megoldásokat. Ehhez elengedhetetlen a problémával és a lehetséges megoldásokkal érintett helyi emberek és szervezetek széles körének bevonása a közös gondolkodásba. Ez jelenti elsősorban az URBACT módszer alapját. Vannak olyan területek, problémák, ahol az emberek aktivizálása és a folyamatban tartása különösen nehéz. Ilyen volt a főváros által irányított Roma-Net projekt, amelyben partnervárosként vett részt Nagykálló. A projekt a szegénységben élő roma emberek közösségeinek erősítését, lakhatási és foglalkoztatási körülményei javítását tűzte ki célul. A projekt képviselőjének határozott üzenete, hogy az átmeneti sikertelenségek ellenére is folytatni kell a munkát. Egerben szintén az URBACT projekt kapcsán jött létre az a közösség, amely képes a szegregátumban sikeresen működtetni a közösségi házat. Ebben az URBACT helyi támogató csoportnak óriási szerepe van.

A projektek legfőbb hozadékaként a résztvevők esősorban az URBACT segítségével megszerzett ismereteket, az érintettek gondolkodásában, tudásában bekövetkezett változásokat hangsúlyozták. Ez a szemléletbeli fejlődés az URBACT projektek fenntarthatóságának fő biztosítéka. Több partnervárosban az URBACT projektek keretében közösségi részvétellel kidolgozott helyi akcióterv vált konkrét megvalósult (pl. szociális város rehabilitációs) projektek alapjává, illetve a további fejlesztéseket meghatározó alapdokumentummá. A módszer az egri és nagykállói projektek alapján kiállta a fizikai megvalósítás próbáját, hiszen az URBACT keretében előkészített, más uniós forrásból megvalósított közösségi terek látogatottsága magas, és ezeket a közösségi tereket úgy használják az emberek, ahogyan azt a helyi támogató csoport elképzelte. Sok esetben maga a támogató csoport maradt aktív más projektek megtervezésében és megvalósításában. Nagykálló esetében például újabb szociális városrehabilitációs projektet terveznek. Más ugyan az akcióterület, de mivel a módszert már ismerik, sokkal könnyebben mennek az előkészületek. Csepel főépítésze a közönség soraiból egészítette ki, hogy egy korábbi URBACT projekt helyi támogató csoportja egészült ki új tagokkal, amely jelenleg az Integrált Településfejlesztési Stratégiát készíti széles partnerségi egyeztetéssel.

A moderátorok rákérdeztek az URBACT módszer alapját képező hálózatépítésre, azon belül az egymás gyakorlatainak megismerésére, a transznacionális találkozók fontosságára és nehézségeire. Arra a kérdésre, hogy mi a feltétele annak, hogy ezekből a találkozókból a városok profitáljanak egyértelmű volt a válasz: felkészülten kell nekiindulni; olyan embert kell küldeni, aki jól ismeri a projektet és annak dilemmáit; fontos a folytonosság, ha mindig mást küldünk, nem áll össze a folyamat; a helyi támogató csoport tagjai számára is biztosítani kell a részvételt; emészthető formában meg kell osztani a találkozók tapasztalatait. A legnagyobb problémának a nyelvtudás hiányát tartották a résztvevők. További nehézség a „nyaralni mentek, de nem mehettek, mert itthon munka van” című negatív beidegződés, amelynek legjobb oldószere az eredményesség és az apró eredmények rendszeres megosztása.  

A partnervárosok szerint az URBACT programban való sikeres részvétel feltétele elsősorban az elkötelezettség a probléma megoldása iránt. Fontos, hogy a választott probléma valós legyen és legyen akkora súlya, hogy a városvezetés ingerküszöbét elérje, ezáltal könnyebb elérni a vezetői szintű elköteleződést. Érzékeny pont a helyi támogató csoport összetétele (lehetőleg a helyi társadalom összetételét tükrözze) és mérete (minél többen vegyenek részt, de a csoport ne legyen akkora, hogy nem képes az operatív működésre). Nagyon fontos a partnerek körültekintő kiválasztása is.

Mi garantálja, hogy kapunk egymástól megoldásokat, hangzott a kérdés a közönség soraiból, hiszen laikus szemmel a program lényegében megoldásokat kereső partnerek találkozásaiból és helyi szintű munkáiból áll. A válaszokban a paneltagok rávilágítottak a vezető szakértő fontosságára. Létezik egy akkreditált nemzetközi vezető szakértői lista, amelyre az URBACT tagállamokból lehet jelentkezni. A Titkárság által kiválasztott körből választhatnak az URBACT projektek vezető szakértőt, akit később közvetlenül a Titkárság finanszíroz. Ők rendszerint nagyon sokat tudnak hozzátenni a projektekhez. Lehetőség van ezen felül tematikus szakértők alkalmazására is. A lényeg azonban az alábbi mondatban rejlett: „Nem megoldásokat kaptunk, hanem módszereket, amelyekkel mi magunk váltunk képessé a problémák megoldására”.

A délután első fele a fenntartható városfejlesztés hazai kereteiről, várható forrásairól szólt. Dr. Dömötör Tamás, a Miniszterelnökség vezető tanácsosa beszélt arról, hogy a 7 éves uniós ciklusok befolyásolják a hazai településfejlesztést és szabályozást azáltal, hogy az önkormányzatok fejlesztéseinek zömét uniós források adják. A 2014-2020-as ciklus még forrásokban bővelkedik, de látható, hogy 2020 után az önkormányzatoknak döntően saját erőforrásaikra kell építeniük, tehát úgy kell felhasználni a következő hét év forrásait, hogy az megalapozza a 2020 utáni önfenntartó működést, fejlődést. Rámutatott, hogy az európai folyamatokat figyelve érzékelhető a várospolitika súlyának növekedése, illetve a kis- és középvárosok szerepének erősödése. „Egy policentrikus, városiasodott kontinens víziója látszik körvonalazódni, amelyet különböző méretű várostérségek alkotnak.” Kiemelte e fejlődés településmérettől független alapelveit: társadalmi kohézió, kulturális sokszínűség, demokrácia, az ökológiai és környezeti megújulást segítő zöld infrastruktúrák alkalmazása, gazdasági fenntarthatóság és a jó kormányzás. Ez utóbbiba beletartozik a közösség bevonása, a kormányzat különböző szintjei és szereplői közötti együttműködés, a városok közötti hálózatok erősítése, de a városok más kormányzati szintekkel való szorosabb együttműködése és az üzleti és civil szektor bevonásának erősítése is. Hangsúlyozta az innovatív döntéstámogató eszközök és a közösségi tervezés módszerének elterjesztését. Véleménye szerint „azok a városok lesznek sikeresek a jövőben, amelyek vállalkoznak a megmérettetésre, a nyitott, innovatív gondolkodásra és az együttműködésre”.

Horváth Csilla, a Nemzetgazdasági Minisztérium programmenedzsere részletesen bemutatta az integrált városfejlesztés 2014-2020-as forrásait tartalmazó két operatív programot (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program és Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program). Ez a két OP tartalmazza azoknak az integrált területi programoknak a forráskereteit, amelyből a városfejlesztés táplálkozhat. Az előadó kitért az integrált területi programok jogszabályi kereteire, eljárásrendi alapjaira, a forrásfelhasználás módjaira, az OP-k tartalmi kereteire és a meghirdetés várható időbeli ütemezésére.

A plenáris rész zárásaként Emmanuel Moulin, az URBACT Titkárság igazgatója beszélt az URBACT III kínálta lehetőségekről és a csatlakozás hogyanjáról. Tájékoztatott arról, hogy a Bizottság 2014 decemberében elfogadta az URBACT III Programot, amelynek költségvetése az előző időszakhoz képest 40%-kal nőtt, tekintettel az elért eredményekre és az integrált városfejlesztés fontosságának növekedésére. A program 4 célja a kapacitásfejlesztés, az akciótervek kialakításának és megvalósításának javítása, a tudásmegosztás és a tudáshoz való hozzáférés segítése. A 3 fő tevékenységi kör lényegében nem változott (transznacionális hálózatok, kapacitásfejlesztés, disszemináció), de a hangsúlyokat tekintve jobban fókuszálnak a helyi akciótervek megvalósításának elősegítésére és a tudás generálására, amely utóbbit a hónap végén induló webes alkalmazás is segíti majd. Az URBACT III Program háromféle városhálózatot fog működtetni. Az akciótervező hálózat nem új, a korábbi időszakhoz hasonló céllal és módszerrel működik majd. A végrehajtási hálózat célja abban segíteni a partnerségeket, hogy az akcióterveiket meg is tudják valósítani. A harmadik az ún. transzfer hálózat, amely a tudás és a sikeres megoldások átadását kívánja szolgálni. A program kedvezményezetteinek köre nem változott. Az elnyerhető támogatás partnerségenként (projektenként) 600-750 ezer euró. Ezen kívül az URBACT Titkárság folyamatos szakértői, módszertani, képzési segítséget nyújt a partnereknek a projektmegvalósítás során.

A háromféle városhálózati tevékenységet három különböző időpontban hirdeti meg a Titkárság. Az első felhívás 2015 márciusának második felében várható és az akciótervezést támogatja. A másik két felhívás várhatóan az év végén jelenik majd meg.

A pályázás folyamatában az első körben egy jól beazonosított városi problémára kell kialakítani a partnervárosok körét, megválasztani a vezető partnert, a vezető szakértőt és benyújtani a pályázatot. Erre a pályázóknak három hónap áll rendelkezésükre. A benyújtott pályázatokat a Titkárság és egy független szakértői panel értékeli. A jóváhagyás után, előre láthatóan 2015 szeptemberétől hat hónap áll rendelkezésre a végleges partnerség kialakítására és a végleges pályázat elkészítésére. Ezt a folyamatot már a partnerség által az akkreditált listáról választott vezető szakértő is segíti. A 2016 áprilisára ütemezett végleges jóváhagyás után 24 hónap áll rendelkezésre a projektek megvalósítására.

A Titkárság igazgatója felhívta a résztvevők figyelmét az URBACT honlapon kialakított új, partnerkeresést segítő alkalmazásra és a 2015. május 6-8-ig Rigában megrendezendő, nagyszabású, igen gazdag tartalmú URBACT Városfesztivál programra.

Majorné Vén Mariann a Lechner Tudásközpontban működő URBACT nemzeti tájékoztatási pont képviselője bemutatta azokat magyar nyelvű tájékozódási lehetőségeket, amelyek segítik az érdeklődők pontosabb informálódását, és amelyek megtalálhatók a www.urbact.hu oldalon. 

A délután hátralevő részében az érdeklődők szűkebb körének nagyon konkrét és gyakorlatias kérdéseire válaszoltak a szakértők. A beszélgetés során az alábbi főbb információk rajzolódtak ki:

• a pályázathoz nem követelmény és nem is pozitív értékelési kritérium a korábbi URBACT tapasztalat;
• a program utófinanszírozott, a félévente benyújtott költségeket átlagosan 6 hónapon belül megtérítik;
• a vezető szakértőket nem a projektek, hanem a Titkárság finanszírozza;
• a most induló programra első alkalommal jelentkezők a www.urbact.eu és a www.urbat.hu honlapok, az URBACT Titkárság és a Nemzeti Tájékoztatási Pont mellett hasznos gyakorlati tudnivalókra tehetnek szert az előző programperiódusban tapasztalatot szerzett URBACT partnervárosoktól is.

Az előadások, az eseményről készült fotók valamint a jelenléti ív itt elérhető.