Jelenlegi hely

ESIMeC: Meg kell beszélnünk… A városi helyi akciótervek hatásainak mérése (II. rész)

2014. 12. 17.

Az ESIMeC egyike a három úgynevezett URBACT megvalósítási pilot hálózatnak, amelyeket azért támogat a program, hogy lássuk, van-e értelme folytatni a nemzetközi tapasztalatcserét és tanulást a már kidolgozott helyi akciótervek megvalósítása során is. A kísérleti programok 2014 elején kezdődtek és 2015 márciusáig futnak, úgyhogy elérkezett az ideje, hogy megosszuk a program eddigi tapasztalatait.

A hálózat alaptanulmánya alapján 5 fő területen lenne különösen hasznos a nemzetközi tapasztalatcsere. Ennek alapján ez az 5 fő terület lett a nemzetközi események tematikus fókusza: ezek közül legalább három bármely olyan városnak érdekes és releváns lehet, amely integrált fenntartható városfejlesztést kíván megvalósítani. Ebben a cikkben ennél fogva a több területet érintő témákra fókuszálunk, amely a legtöbb város számára érdekes lehet – az elmúlt héten a kormányzással és az érintettek bevonásával kezdtünk, jövő héten pedig a finanszírozás témájával foglalkozunk.

A Helyi Akciótervek hatásainak mérése

Ahogy ezeket a sorokat írom, szinte hallom néhány ember hangját, amint megjegyzik: „nem hatás… eredmény”!! Nos, éppen ezért szenteltük a harmadik egész napos nemzetközi találkozónkat ennek a témának. A városoknak jobban meg kell érteniük a Bizottság új eredmény-orientált beavatkozási logikáját. Mit is jelent ez pontosan, és hasznos-e ez a helyi akcióterveket (a továbbiakban HAT) megvalósító városoknak? Mit tehetnek a városok, hogy pontosabban mérni tudják helyi szinten a HAT gyakorlati megvalósításának értékét?

Ki gondolta, hogy ez az elsőre igen száraznak tűnő téma, ilyen lelkesedést válthat ki a partnerekből és ULSG tagokból egyaránt. Tako Popma szakmai támogatásával és élő városi tapasztalatok alapján vizsgáltuk meg a témát. Meglepő volt látni, ahogyan a résztvevők beleélik magukat a feladatokba és hevesen vitáznak. Ez a nap segített nekik jobban meghatározni a HAT-ok megvalósításának elvárt eredményeit és hogyan mérhetik ezeket az eredményeket kvantitatív és kvalitatív módszerekkel egyaránt. Egy példa arra, hogy mit is jelentett ez az esemény a terepen: Basingstoke felállított egy ’feladat és cél’ csoportot a HAT helyi monitoring és értékelő keretének kidolgozására.

A következő fő tevékenységeket fogalmaztuk meg, amelyek minden HAT-ot megvalósító városnak relevánsak:

A Helyi Akcióterv tervezésekor kezdjük a végéről és haladjunk visszafelé.
Szorosan működjünk együtt az érintettekkel, hogy jobban megértsük a szükségleteiket és együtt találjuk ki ezeknek a szükségleteknek a kielégítése szolgáló akciókat és tevékenységeket.
Folyamatosan kérdezzük magunkat és az érintetteket, hogy ’miért csináljuk mindezt?’; ’milyen változást akarunk elérni?’.
Emlékezzünk, hogy nem muszáj semmilyen eredményességi keretet alkalmazni a helyi projekteknél, de jó ötlet lehet előre megtervezni, hogyan mérjük és monitorozzuk a teljesítményt és a hatásokat, és hogy mindannyian ugyanazt a terminológiát alkalmazzunk.
Az Európai Bizottság új eredmény-orientált megközelítése jó kiinduló pont, de számos egyéb modell is elérhető.
Az Európai Bizottság keretének és terminológiájának alkalmazása segít a projekteket és akciókat az EU mintához igazítani.
A teljesítményértékelési keretet beépítése a HAT-ba már a tervezési folyamat legelején, segít jobban megérteni és definiálni a prioritásokat és elkerülni, hogy a HAT nem reális és nem megvalósítható tevékenységek ’bevásárló listájává’ váljon.
Tartsuk észben, hogy nem minden számolható meg, de általában van mód a haladás mérésére.
Az értékelés a hatások mérésének fontos része –lehetővé teszi a minőség, a kontextus és a hozzájuk kapcsolódó tények komplex vizsgálatát, és azt, hogy pontosabban számolhassunk az externális hatásokkal, és a saját beavatkozásunk valós hatásaival is.
Akárhogy mérjük a haladást, tegyük rendszeresen, és vizsgáljuk felül az eredményeket, hogy fejlesszük vagy megváltoztassuk a jövőbeni megvalósítást.