ESIMeC: Meg kell beszélnünk… Cselekvési terveink megvalósítása (I. rész)

Az ESIMeC egyike a három úgynevezett URBACT megvalósítási pilot hálózatnak, amelyeket azért támogat a program, hogy lássuk, van-e értelme folytatni a nemzetközi tapasztalatcserét és tanulást a már kidolgozott helyi akciótervek megvalósítása során is. A kísérleti programok 2014 elején kezdődtek és 2015 márciusáig futnak, úgyhogy elérkezett az ideje, hogy megosszuk a program eddigi tapasztalatait.

Pár szó a program hátteréről…

A hálózat öt közepes méretű várost hozott össze, amelyek időt szánnak arra, hogy informálják egymást helyi akciótervük (továbbiakban: HAT) megvalósításáról, és a közös kihívásokat és akadályokat együtt próbálják kezelni. Jó volt látni, hogy a kísérleti program eddigi 18 hónapja alatt az öt város valós előrehaladást ért el különböző akcióik megvalósításában. Ugyanakkor világos volt, hogy az URBACT keretek megszűntével több esetben elveszett a lendület. Érezhetően az URBACT program adott a városoknak bizonyos fokú legitimitást és hitelességet ahhoz, hogy helyben végig tudják csinálni az eltervezett változtatásokat, emellett biztosított egy olyan strukturált keretet, amiben dolgozni tudtak. Ezek hiányában néhány esetben nem sikerült fenntartani a motivációt.

A program megalapozó tanulmánya azt sugallta, hogy van 5 fő terület, ahol nagyobb mértékű nemzetközi tapasztalatcserére volna szükség, így ez lett a fókusza az öt nemzetközi eseménynek. Érdekes módon ezek közül legalább három releváns bármelyik integrált fenntartható városfejlesztés iránt elkötelezett városnak. Ebben a cikkben ezért azokra a horizontális témákra fókuszálunk, amelyek valószínűleg a legérdekesebbek valamennyi város számára – a kormányzással és az érintettekkel való párbeszéddel kezdjük, de később érintjük a hatások mérésének kérdését és finanszírozást is.

Kormányzás és az érintettek bevonása

Érdekes volt újra áttekinteni a kormányzást és az érintettekkel folytatott párbeszédet a márciusi, első nemzetközi eseményünkön. Minden partner megtartott valamennyit az URBACT Helyi Támogató Csoport struktúrájából, de egyik sem végzett átfogó felülvizsgálatot a tagságról. Az esemény – Laura Colini és Nils Scheffler szakértői hozzájárulásával – időszerű emlékeztető volt arra, hogy az érintettek elemzését is tartalmazó URBACT-módszer egy ciklikus folyamat, nem pedig egyszeri tevékenység. Ez minden partnert arra inspirált, hogy átgondolja tagságát és döntéshozatali gyakorlatát.

Talán nem meglepő, hogy azok a helyi intézmények, tervezési struktúrák, amelyek az URBACT program során fejlődtek ki, tükrözik a helyi, városi szintű trendeket – Basingstokeban például három munkacsoportot hoztak létre (egyet a foglalkoztatás támogatására, egyet a tudományos technológia, a mérnöki és matematikai tudományok támogatására és egyet az iskoláztatás és a munkavállalási készségek területének támogatása). Mindnek megvan a maga bizottsága és elnöke, de egyiket sem a város vezeti. A koherenciaés az integráció megőrzése érdekében a munkacsoportok rendszeres találkozókat és tapasztalatcseréket tartanak, amivel el tudják kerülni az átfedéseket vagy a párhuzamos munkát. A város maga partnerségi közvetítőként, titkárságként és facilitátorként vesz részt – mondhatnánk, ez a ’ragasztó’, ami összetartja az egészet. Ellenben Gävleban a helyi támogató csoport egy viszonylag nagy létszámú testület maradt, ami főleg városi alkalmazottakból áll. Ők rendszeres városi szintű tematikus eseményeken és kétoldalú tapasztalatcseréken találkoznak az érintettekkel.

A következőkben felsorolunk néhányat azon tényezők közül, amelyeket véleményünk szerint a városoknak át kellene gondolniuk a HAT végrehajtása során a kormányzás tekintetében:

• Az akciótervezés ciklikus és ismétlődő folyamat – folyamatos visszajelzést és ellenőrzést igényel minden szinten.
• Azok az eszközök, amelyek a helyi akciótervek hatékony fejlesztéséhez kellenek, ugyancsak hasznosak a végrehajtás támogatására (érintettek elemzése stb.)
• A városoknak át kell állniuk a „kormányzatiságról” az olyan típusú kormányzásra, ami segíti az integrált megközelítést és az összes érintettet rákényszeríti, hogy az egész képet lássák.
• Új szervezet- és osztályközi munkastruktúrák szükségesek.
• A HAT végrehajtásakor a konkrét hosszú távú eredményekhez vezető ütemterven belül érdemes néhány rövid távú eredményt is beütemezni.
• Érdemes időnként felmérni az érintetteket, ahogyan a helyzet a városban változik.
• A részvételen alapuló módszerek nem mindig könnyűek vagy relevánsak, de az URBACT biztosít egy keretet, amin belül ezek tesztelhetők a városokban.

Ezek a tanulságok sok más városnak is hasznosak lesznek – de még inkább a hatások mére és finanszírozás témája… amit jövő héten közlünk itt. Maradjanak velünk!

Írta: Alison Partridge, URBACT szakértő