Barnamezők kezelése és a területigény Európában

Világszerte a legtöbb, ha nem az összes város rendelkezik barnamezőkkel, amelyek fontos tényezőt jelentenek a városok hosszú távú sikerességében. Ám ha figyelmen kívül hagyják őket, a barnamezők a társadalmi és gazdasági problémák fókuszterületeivé válhatnak.

A 4. Nemzetközi Konferencia a Városi Területek Kezeléséről jelentős előrelépést ünnepelhetett majdnem egy évtizeddel az első Összehangolt Akció a Barnamezők és Gazdaság Regenerációjáért Hálózat (CABERNET) konferenciája után: a legfontosabb leckéket megtanulták és új meglátásokat vetettek fel a barnamezős területek szerepéről egy élettel teli városban. A konferencia előadói érthetővé tették azon komplex rendszerek működését, melyekben egy adott város lehetővé teszi a magán- és közszféra döntéshozóinak a szilárd, kiszámíthatóbb alapon való előrelépést. A CABERNET projekt örömmel dolgozott együtt olyan régi és új ismerősökkel, mint az Európai Bizottság 7. Keretprogramja által finanszírozott GLOCOM (Globális Partnerek a Szennyezett Területek Kezelésében), a Greenland, TIMBRE (Tailored Improvement of Brownfield Regeneration in Europe - Személyre szabott fejlesztések a barnamezők regenerálásában Európában) és a HOMBRE (HOlistic Management of Brownfield REgeneration - Barnamezők fejlesztésének holisztikus kezelése). Továbbá az URBACT is részt vett a Konferencián, ahol a városi politikával és területkezeléssel kapcsolatos jó gyakorlatokat mutatott be.

Egy európai kihívás

2008-tól, a történelem során először, az emberiség több mint fele városokban él, és e városok a jövőben várható népességnövekedést is fel fogják szívni. Ez az urbanizációs trend folytatódni fog. 2050-re a Föld népességének kb. 70%-a lesz városlakó, míg 1951-ben ez az érték kevesebb, mint 30% volt. 2011 és 2050 között a világ népessége 7-ről 9,3 milliárdra fog nőni (ENSZ, 2012). Ebben a globális kontextusban a barnamezők igazi kihívásként jelennek meg – a városi területek erőforrás-hatékonysága pedig kritikus kérdéssé válik.

Társadalmaink és azok gazdasági rendszerei természeti erőforrásokon alapulnak. Ezek az erőforrások nem csak a gazdaság számára szükségesek, hanem az egészségünk, jólétünk és életminőségünk szempontjából is fontos szolgálatot tesznek. A történelem során az emberiség természeti erőforrás-felhasználásának egy főre jutó értéke drámaian megváltozott. Az agrártársadalmakban az egy főre jutó erőforrás-felhasználás alapvetően az élelmiszert, az állatok takarmányát és a biomasszát jelentette. Ahogy a gazdaság erőforrás-szükséglete nő, az életszínvonal emelkedik, és a fejlődő országokban is felemelkedik egy középosztály, a természeti erőforrások iránti szükséglet olyan mértékben nő, hogy az veszélyezteti az ellátást. Az erőforrásokhoz való hozzáférés a gazdaság az egyik kritikus tényezőjévé vált. Az erőforrások kimerülése és hiánya versenyt gerjeszt és árnövelő hatása van, ami a földterületek ügyét is érinti. A városoknak szükségük van területre, és használják is azt. A földterület alapvető erőforrás a városok számára, mivel az épített fizikai környezet alapját képezi. Következésképpen a területhasználat erőforrás-hatékonysága alapvető fontosságú a városoknak. Így szükség van a barnamezők helyreállításával és újra-használatával kapcsolatos koncepciókra.

Aktuális vitatéma

Az Útiterv egy Erőforrás-hatékony Európához megfogalmazza, hogy 2050-re ne vegyenek el több területet beépítési célra. Ez hogyan fog megvalósulni? Szükségünk van Európában egy ’fedőre’ amit az összes fejlesztésre ráteszünk, vagyis befagyasztunk minden további zöldmezős beruházást? Ez csak a korábban használt területek, épületek és infrastruktúra („kemény fejlesztések”) és beépítés nélküli hasznosítás („puha fejlesztések”) hatékony újrahasznosításával lenne lehetséges. Természetesen Európa szerte már rengeteg földterület újrahasznosítás történik pusztán a normális piaci hatások következtében. Ám néhány esetben a korábban használt területek újrahasznosítása környezeti, gazdasági és/vagy társadalmi okokból elakadt, és ezek a „barnamezők” gyakran a városhoz közel, vagy magában a városban helyezkednek el.

A területhasznosítás dinamikája ciklikus, melynek során egy telek fejlesztését megtervezik, kivitelezik, majd hasznosítják és fenntartják a működtetés leállításáig, vagy az épület elhagyásáig, majd ezt követi az új ciklus indulásával a terület újrahasznosítása. A területhasználati ciklus tehát területhasznosítási és átállási/átmeneti periódusokból áll. A barnamezők a stagnálás szakaszát, valamint a területhasznosítás részleges átállását/átmenetét tükrözik, és tipikus esetben az újrahasznosítás beindításához valamiféle (általában a közszféra bevonásával történő) beavatkozásra van szükség. A gyakorlatban sok esetben az átállás/átmenet költségei jelentik a legfőbb akadályt. A hipotézis, melyet a HOMBRE projekt keretein belül fejlesztettek ki az, hogy ezek a korlátok és kudarcok a terület által nyújtható potenciális szolgáltatások megértésének hiányából fakadnak, és ezért a teljes regeneráció végül nem éri el az optimális szintet.

A fenntarthatóság és az érintettek szélesebb körének bevonása fontos eszköznek látszik a több szolgáltatás, és ezzel a magasabb regenerációs érték megteremtésében, így ezek a legköltséghatékonyabb és tartósabb megoldások.

Kutatás és alkalmazás

Az URBACT foglalkozik továbbá a területkezelés, barnamező regeneráció és az új technológiák témájával is. A két meghivatkozott projekt a LUMASEC és a Use-Act, amelyek egyaránt a területhasználatra, a területfogyasztás csökkentésére, innovatív partnerségi megközelítésekre és az energiafogyasztás csökkentésére fókuszálnak.

Az LUMASEC nevű URBACT munkacsoport (Land Use Management for Sustainable European Cities - területhasználat kezelése a fenntartható európai városokért) kutatta és támogatta a városok településfejlesztését az esettanulmány-városokban és városrégiókban annak érdekében, hogy hogy több gyakorlati módszert ismerjenek fel a fenntartható területhasználattal kapcsolatosan. A városi növekedés kezelése, a potenciális barnamezők feloldása és olyan kompetitív, vonzó környezet teremtése, ahol a közösségek kivirágoznak, mind-mind közös célok ebben az európai projektben. Mint a köz- és magánszféra döntéshozóinak hálózata, a LUMASEC stratégiákat fejleszt a fenntartható területhasznosítás érdekében. Két év munka után a projekt sikereket ért el mind stratégiai szinten (tervezési eljárások, megfigyelési eszközök), mind gyakorlati téren (akciótervek, esettanulmányok), és további célja, hogy módszereket és gyakorlati ajánlásokat készítsen.

A Use-Act project (Urban Sustainable Environmental Actions - városi fenntartható környezet akciók) célja, hogy esélyt teremtsen az embereknek és a vállalkozásoknak, hogy az új tervezési és partnerségi megközelítéseknek köszönhetően a már meglévő helyszínekre telepedjenek le, további területfogyasztás nélkül, ezzel egy időben fejlesztve az építőipart és az ingatlanpiacot, a lehető legtöbbet kihozva a történelmi épített örökségből és az ehhez kapcsolódó karakterből, csökkentve az energiafogyasztás és lefaragva az egyéb infrastruktúra-fejlesztési költségeket is. A projekt 2012. május 1-jén indult és 2015 áprilisáig fog tartani. A Use-Act projekt filozófiája összeköttetésben áll a városi közösségek támogatásának szükségességével, ami kifejezi azt a vágyat, hogy megoldásokat és kipróbált gyakorlatokat találjanak a következő káros folyamatok elleni küzdelemben:

• A városok alapvető szükséglete és érdeke, hogy mind az új településrészeken, mind a rehabilitációs zónákban felkeltse a lakosok és a potenciális beköltözők/befektetők érdeklődését, az ingatlanpiaci befektetések volumenének növelésén keresztül pedig jövedelemre tegyen szert. Mindez arra motiválja a döntéshozókat, hogy új területek bevonásával hozzanak létre vonzó és eladható minőségi lakó- és munkakörnyezetet.
• Ennek következménye a városok növekedése, a természeti erőforrások csökkenése, ami ráadásul az egyre nagyobb mennyiségben kiépülő közművek fenntartása miatt növekvő terhet jelent mind a magán, mind a közszféra számára.

Nagyon sikeres eszköz az önkormányzatokat felkérni helyi akciótervek végrehajtására

A barnamezők regenerációja egy kulcsfontosságú politika cél, ami segíthet megbirkózni az Európa egyes területein jellemző növekvő városi népesség problémájával. Jelenleg 500.000 hektár körülire becsülik az Európában a  fejlesztésekhez rendelkezésre álló barnamezők területét. Ezt vessük össze azzal, hogy az EU-ban évente több mint 1000 km² beépítetlen területet sajátítanak ki lakóépületek, utak, ipari létesítmények és rekreáció céljára, anélkül, hogy megfontolnák, hogy az így eltűnő mezőgazdasági területek milyen anyagi és nem anyagi szolgáltatást és értéket nyújtottak. Felelősen kellene eljárnunk az erőforrásainkkal kapcsolatban, és nem kellene kárt okoznunk a jövő generációi számára.

A városi politikák és a területgazdálkodás éppen ezért a társadalmunk jövője szempontjából központi témák, és az URBACT projektje, a LUMASEC, vagy a Use-Act tapasztalatai jól szemléltetik az integrált városfejlesztési eljárások fontosságát. A LUMASEC projekt során például a franciaországi Saint-Etienne városának közössége sikeresen kifejlesztett egy integrált területhasználati stratégiát, mely tartalmazza az összes barnamezőt és városfejlesztési gócpontot, továbbá olyan hasznos eszközöket sorakoztat fel, mint a föld bank, illetve a köz- és magánszféra beavatkozásai.

Az Use-Act projekten belül a romániai Nagybánya önkormányzata egy területgazdálkodási politikát alakít ki annak érdekében, hogy a nagyvárosi területek fejlesztésének potenciálját fokozzák. Ebben fontos szerepe van a már létező városi funkciók megőrzésének és továbbfejlesztésének,  a városmegújításon keresztül a települési potenciál növekedésének, illetve a dzsentrifikációs törekvések fejlesztésének. A barnamezők – melyek az egykori bányaipar hanyatlásának következtében keletkeztek – „fenntartható újrahasznosításának” témája mellett az alulhasznosított, vagy elhagyott területekkel is foglalkoznak.  Ezek a területek egyelőre még nem járulnak hozzá a város vonzerejének és versenyképességének növekedéséhez, de attraktív fókuszpontokká válhatnak. A város Helyi Támogató Csoportjában köz- és magánszféra szereplői is vannak.

Az URBACT módszer – a szereplők bevonásával, „terepi” munkával, alulról jövő kezdeményezésként, de konkrét akciók megvalósításával – pontosan az előre vezető utat jelenti. A helyi akciótervek megvalósítása nagyon sikeres eszköz, amely biztosítja a kapcsolatot a szükségszerű kutatások és a gyakorlat között.