Miért fontosabb most a városi érintettek kapacitásépítése, mint valaha

Újra úton vagyunk: október vége és 2015 eleje között az URBACT Infó-napokat tart Unió-szerte. Ez egy jó lehetőség a résztvevő városaink számára, hogy megosszák a jelenlegi, végéhez közeledő programban elért sikertörténeteiket. És természetesen elmondjuk majd, hogyan fog működni az URBACT III, a változásokra helyezve a hangsúlyt.

Az URBACT csapatnak ez egy esély arra is, hogy visszajelzéseket kapjon. Ennek érdekében az Info-napok megtervezésekor szorosan együttműködtünk a nemzeti minisztériumokkal, hogy számításba vegyük a városok jelenlegi és későbbi prioritásait.

Rigai tapasztalataim

Múlt héten tanultam néhány dolgot Rigában, az első URBACT Infó-Nap során. Most már tudom, hogy amíg Európa többi részén élvezik az évszakhoz képest szokatlan, kétszámjegyű hőmérsékleteket, addig a lett fővárosban fagypont alatt találhatja magát az ember október közepén. Ugyancsak megismertem azt a vitatott forrásszerzési modellt, amit az új Nemzeti Könyvtár kifizetésére mutattak be (és ami közműadóból származó forrást is tartalmazott). De a legnagyobb tapasztalat a lett önkormányzatok körében tapasztalható azon vágy volt, hogy máshogy dolgozzanak az érintettekkel, és hogy jobban megértsék az ezzel járó kihívásokat.

A kérdés-felelet rész egy kritikus pontján, egy résztvevő megkérdezte, hogy hogyan működhetnének együtt másképpen a lakókkal és egyéb érintettekkel? Ez egy tökéletes kérdés az URBACT-hez, és sokan azt hihetik, szándékosan hoztuk ezt fel! Pedig nem, ez őszinte volt, és arra számítok, hogy az elkövetkező hetekben újra és újra feljön majd az utunk során.

A pontok összekötése Riga és Brüsszel között

Abban a hónapban, melynek végén a rigai Infó-nap megrendezésre került, a városi stakeholderek kapacitásépítése kiemelt téma volt. Ezen belül is visszatérő altéma volt a köztisztviselők támogatása abban, hogy sikeresebben működjenek együtt a lakosokkal. A brüsszeli EU Nyílt Nap alatt vendégül láttunk egy európai bizottsági workshopot, amely a kapacitásépítésre fókuszált. Egy zsúfolt szobában, egy dán választott tisztviselő, egy lengyel köztisztviselő és egy görög civil aktivista lelkesedett azért, ahogy az URBACT program támogatta a szakmai fejlődésüket. Hozzákapcsolva az URBACT-tal kapcsolatos tapasztalataikat saját városi szerepkörükhöz, elmondták, hogy a hálózati részvétel, az  URBACT Nemzeti Képzési Program, az URBACT Nyári Egyetem és Választott Tisztviselői Képzés hogyan befolyásolta a munkájukat.

Október során más események is kihangsúlyozták a fontosságát a városunkban történő kapacitásépítés támogatásának. Az Európai Bizottság Városfejlesztési Hálózat találkozóján meghatározták azokat a lehetőségeket, melyek az új programidőszak során a városok számára rendelkezésre állnak. Mindez nagy kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy készen állnak-e a városok ezen lehetőségek kihasználására. Az esemény során sok szó esett az új területi eszközökről (nevezetesen az ITI= integrált területi beruházások, és a CLLD= közösségvezérelt helyi fejlesztések) és a kihívásokról, melyekre a városok (különböző okokból) számíthatnak az alkalmazásuk során. Ezen kívül szóba kerültek az integrált innovatív megközelítések is Eva Gladek vállalkozó inspiráló hozzászólása után, melyben kihangsúlyozta a városok hatalmi szerepének eltolódását a közvetítés és a képessé tevés irányába.

Megfelelés a feljövő workstream üzeneteknek

Az új URBACT munkafolyamatban fontos üzeneteket látunk azzal kapcsolatban, hogy a városi hatóságok milyen mértékben állnak készen az érintettekkel való, eddigitől eltérő együttműködésre. A szociális innováció munkafolyamat hangsúlyozza, hogy a városi hatóságok alkalmazottainak közvetítő szerepe iránt növekvő igény van. Ezt Amersfoort városa úgy írja le, hogy „szabad közalkalmazottakra” van szükség, akik komfortosan dolgoznak az irodán kívül, a közösségen belül és a közösséggel együtt is. A környezeti beavatkozások munkafolyamat bemutatja, hogy az olyan városok, mint Hamburg és Växjö, hogyan vonják be az érintettek széles skáláját – köztük az állampolgárokat is – a fenntartható fejlesztésük érdekében.

A kapacitásépítés központi szerepe

Számomra a rigában megfogalmazott kérdések és a közelmúlt városi eseményei megerősítik azt a döntésünket, hogy az új URBACT programban a kapacitásépítés legyen a központi elem. Az URBACT II Program során ez a szükséglet egyre nyilvánvalóbbá vált, egy sor olyan tényezőtől hajtva, mint a válság miatti közpénz-csökkentés, a technológia könyörtelen hatása, vagy a polgárok megváltozó elvárásai a szolgáltatásokkal kapcsolatban. A nettó hatás növelte a nyomást a város alkalmazottain, hogy dolgozzanak másképp, nagyobb hatékonysággal és innovációval. A városi önkormányzatok szerepe megváltozik, és a változáshoz való adaptáció messze nem egységes Európában.

Mit tanultunk tehát az URBACT csapatban a jelen programon belüli kapacitásépítési tevékenyésgeinkből? A rövid válasz: sokat! De egyelőre a következőket emelem ki:

• Nagy az igény az egymástól tanulás lehetőségére – olyan közös terekre, ahol bizalom alakul ki a résztvevők között.
• A jól kitalált, ’cselekvésből tanulás’ típusú lehetőségek nagyon előnyösek – az URBACT Nyári Egyetemen használt, szimulált városi környezet remek példa erre.
• Azok a kapacitásépítő programok, ahol keverednek a stakeholder típusok, nagyon hatékonyak – mivel kiteszi a résztvevőket az eltérő véleményeknek és álláspontoknak.
• Az eszköztárak hasznosak – de sokkal erőteljesebbek, ha oktatókkal és mentorokkal együtt állnak rendelkezésre.
• A megválasztott tisztségviselők üdvözlik azokat a lehetőségeket, amikor partnervárosaiktól tanulhatnak – ugyanakkor ez tervezői kihívás is, ahogy azt a kísérleti programunk sikere mutatta.

Ahogy tehát véglegesítjük az új program részleteit, beépítjük ezeket a tanulságokat a megközelítésünkbe, és keressük azokat a pontokat, ahol javítani tudjuk azt, amit eddig létrehoztunk. Eközben folytatjuk a megbeszéléseket a városokkal arról, hogy mit várnak tőlünk az új programozási periódusban. Véleményüket kinyilváníthatják a közösségi média csatornáinkon vagy akár az erre a blogra adott visszajelzésekkel. Vagy, természetesen, beszélhetnek velünk az Infó-napokon. Várjuk Önöket!

Kapcsolódó cikk: „A sikertelen gyakorlat zsákutca: a stakeholderek kapacitásbővítésére kellene fokuszálnunk”

Írta: Eddy Adams