URBACT rendezvény - URBACT II. nemzeti szeminárium

Az URBACT II program nemzeti szemináriumot szervezett a magyar partnervárosok számára 2014. október 29-én. A résztvevők megosztották egymással az elmúlt hét év során begyűjtött tapasztalatokat, sikereket, problémákat és javaslatokat tettek a következő uniós időszakban megfontolásra érdemes akciókra, programtevékenységekre. A találkozó végén az URBACT szakértők bemutatták a tematikus műhelyek szakmai eredményeit és tájékoztatást adtak az URBACT III program céljairól, tervezett tevékenységeiről.

Míg a korábbi nemzeti képzések célja a programban résztvevő városok tudás- és készségfejlesztése volt, addig a mostani szeminárium fő célja az elkészült/készülő helyi akciótervek jelenlegi állapota, ismertetése, illetve a helyi akciócsoportok működése, a tapasztalatok megosztása volt.
 
Az akciótervek végrehajtásának kardinális tényezője a finanszírozás. Általános vélemény, hogy a projektek megvalósításában a legnagyobb nehézséget az utófinanszírozás, illetve a projektekhez szükséges önerő hiánya jelenti, különösen a civil/közösségi és a piaci szereplők esetében.
 
Fontos tehát az URBACT programban résztvevő városok vezetésében tudatosítani az önerő kérdését, és megoldást találni az önerővel nem rendelkező szereplők helyzetbe hozására. Negatívan befolyásolja az akciótervek megvalósulását a pályázati rendszer rugalmatlansága, ami gyakran nem teszi lehetővé, hogy komplex programok, projektek egyes elemei összehangoltan, az eredeti elképzeléseknek megfelelően valósuljanak meg. Nehézséget jelent a források bizonytalansága, a támogatási környezet folyamatos változása. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy az akciótervek a finanszírozás kérdését gyakran nem is dolgozzák ki részletekbe menően, tisztázatlanul hagyva a finanszírozási struktúrát.
 
Az egyes programok eltérő irányítási problémákkal küzdenek, ugyanakkor meghatározhatók bizonyos tendenciák és kockázatok. Alapvető kockázat a választási ciklusokon átívelő programok esetében a városvezetésben bekövetkező minden személyi változás. Sajnos a hazai tapasztalatok között is szerepel az a negatív helyzet, hogy az új városvezetés nem támogatta a programot, nem segítette annak megvalósítását. Fontos, és a városvezetéssel kapcsolatos problémák áthidalásában is nélkülözhetetlen, hogy legyen a projektnek egy elkötelezett, kellő kompetenciákkal rendelkező vezetője, akinek a munkabeosztása is lehetővé teszi, hogy megfelelő mennyiségű időt és energiát tudjon a projektre szánni. A programok irányításával és vezetésével kapcsolatos egyik negatív tapasztalat, hogy gyakran nehezen átlátható a menedzsment struktúra, nem kellően tisztázottak a felelősségi körök, az irányítás nem tud integrált módon hatni.
 
A helyi irányítás kérdését illeti az a tapasztalat is, hogy egyes városokban a programból kimaradó közösségek egyfajta ellenzői, ellenállói álláspontot vesznek fel. Ilyen helyzet alakult ki például olyan esetben, amikor egy lakótelepen nem minden lakóközösség élvezte egyformán a program előnyeit. Fontos volna biztosítani, hogy a helyi támogató csoportok az akciótervek kidolgozásán túl hosszú távon is fennmaradjanak, és végezzenek nyomonkövetést az akciótervek megvalósulását illetően. Az akciótervek időtávja olyan nagy, hogy csak egy hosszú távon is fennmaradó és együttműködő szervezet tudja kezelni és a mindenkori helyzet és lehetőségek tükrében menedzselni az akciótervek megvalósulását.
 
A tapasztalatok összegzésének kiemelt témája volt a kommunikáció is. Egyes résztvevők szerint a program sikereinek és eredményeinek bemutatása, terjesztése nem jut el minden városhoz és nem megfelelő a programban részt vevő városokon belül sem. A helyi szintű kommunikáció fő korlátja, hogy az információk leginkább horizontálisan, adott munkaköri szinteken terjednek, erősíteni kell tehát mind a vezetés, mind a lakosság felé történő kommunikációt. Erősíteni kell a helyi média igénybevételét, illetve megtalálni azokat a helyi véleményvezéreket, akiket a programba érdemes bevonni, és ezzel a lakosság szélesebb csoportjait megszólítani. Településeken belül különféle kommunikációs kampányokra is szükség lehet az eredmények és a lehetőségek szélesebb körű elterjesztése érdekében.
 
A hazai szakmai közvélemény formálása, illetve az URBACT III program potenciális kedvezményezettjeinek figyelemfelkeltése érdekében pedig szakmai rendezvényekre, egyfajta „road show”-ra lenne szükség. Az URBACT programban felgyülemlett információk, tapasztalatok, jó példák átvételének legfőbb akadálya a nyelvtudás hiánya, ezért szükség van arra, hogy minél több dokumentum, cikk és beszámoló legyen magyar nyelvre lefordítva.

A szeminárium résztvevői – kiscsoportokban dolgozva – ajánlásokat fogalmaztak meg az URBACT III program tervezésével, megvalósításával kapcsolatban. A korábbi találkozók mintegy visszacsatolásaként a résztvevők javaslataikban ismét rávilágítottak arra, hogy a helyi akciótervek színvonalas elkészítéséhez segítséget jelentene egyfajta tervezési módszertani útmutató. Fontosnak tartják a helyi támogató csoportok szerepének erősítését, a projekt irányításáért felelős személy alkalmazását, esetleg döntéshozók aktívabb részvételét a csoport munkájában. A HTCS-ben résztvevő személyek kompetenciáit képzésekkel, tréningekkel fejlesztve javítható az egyes projektek menedzsmentjének, kommunikációjának színvonala. Emellett a helyi közösségi tervezés erősítéséhez a helyi támogató csoport munkájának szakszerű moderálására lenne szükség és fontos a közösségi tervezéssel kapcsolatos kapacitások fejlesztése. Az országon belüli kapcsolatok, az eredmények és a tapasztalatok átadásának erősítéséhez felhasználhatók a létező városszövetségek, illetve esetlegesen egy URBACT városszövetség létrehozása.

A partnervárosi tapasztalatcsere után Tosics Iván az URBACT program vezetőszakértője bemutatta a tematikus műhelymunkák eredményeit (URBACT Tribunes, Cities of Tomorrow – Action Today tematikus riportok) köztük a „Városi területek fenntartható rehabilitációja” című tanulmányt. Kézy Béla URBACT tréner és szakértő pedig ismertette a „Több munkahelyet a városi fiatalságnak” című tanulmány főbb megállapításait. A hazai URBACT kommunikáció csatornáiról, aktualitásairól, következő lépéseiről Majorné Vén Mariann tartott tájékoztatást.
 
A program zárásaként átfogó képet kaptak a résztvevők az URBACT III programról, a várható célokról, kedvezményezettek köréről, ERFA finanszírozásról, az első felhívási kör ütemezéséről.
 
Az URBACT III program széleskörű tájékoztató rendezvénye 2015 elején várható, amelyről a későbbiekben a www.urbact.hu honlapon és az URBACT hírlevélen keresztül nyújtunk információt a magyar városok számára.
 
A nemzeti szeminárium előadásai megtalálhatók a www.urbact.hu honlapon - letölthető innen
 
URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont
Magyarország