Társakra találtak a Teleki téren

A 2014. októberi helyhatósági választások közeledtével mindennaposak a különböző közterek felújításával kapcsolatos átadó ünnepségek. Van azonban köztük egy, amely különös figyelmet érdemel. A Budapest 8. kerületében közel 10 éve zajló szociális városrehabilitáció keretében a közösségi tervezés legjobb gyakorlatának megvalósításával újult meg a hírhedt Teleki tér zöldfelülete.

Az angol „slum” kifejezés legegyszerűbb magyarázata Budapestiek számára, hogy „tudod, a Nyócker”; ezt mindenki érti. Józsefváros Nagykörúton túli részén a 80-as évekre kialakult mindaz, amit egy „slumosodó” városrészben várhatunk: magas bűnözési ráta, prostitúció, népességcsere, romló minőségű közterületek, süllyedő ingatlanárak.

A kerület 2005-ben indított el egy Európai Unió által finanszírozott városrehabilitációs programot Magdolna Negyed Program néven, amely integrált megközelítéssel, a lakók bevonásával kezdte meg a településrész megújítását. Az első szakasz látványos eleme a Mátyás tér többé-kevésbé lakossági bevonással történt megújítása, illetve a tér mellett a Kesztyűgyár közösségi ház kialakítása. A 2008-ban induló második szakaszban újabb utcák újultak meg, emellett szociális és bűnmegelőzési program, illetve kísérleti jelleggel társasház-felújítási program is kezdődött. A jelenlegi, 2013 óta tartó szakaszban folytatódtak a megkezdett programok és jelentős számú társasházat is felújítottak.

A hármadik szakaszban került sor a rehabilitációs övezet távolabbi határán fekvő Teleki tér zöldfelületének megújítására. A park a 60-as, 70-es években élte virágkorát, amikor sokan használták az ott elérhető sakkasztalokat, padokat, pihenőhelyeket. Mára azonban kontrollálatlan, elvadult területté silányodott le, melynek legemblematikusabb használói a hajléktalanok, illetve a drogdílerek és -fogyasztók voltak.

Az önkormányzat által kiírt tendert az Újirány Tájépítész Csoport nyerte, amelyhez az egyik népszerű budapesti rekreációs terület, a Millenáris Park tervezése, s emellett jó néhány közösségi és művészeti akció is köthető. Bár a megbízás a tér közösségi tervezésére szólt, a tényleg elvárás mindössze 5 lakossági fórum megtartására korlátozódott. Az Újirány csapata azonban felvállalta a közösségi tervezéssel járó kihívásokat, s a jelek szerint nem bánták meg döntésüket. „Végig egy nagy közös élmény volt az egész tervezés” – vallja egyikük a tervezési folyamatot dokumentáló kisfilmben, kiemelve, hogy a helyi közösség tagjait nemcsak megrendelőnek, de tervezőtársaknak is tekintették.

A környező társasházak lakóinak bevonása szórólapokkal és plakátokkal kezdődött. Az első beszélgetésen a résztvevők még nehezen tudták eldönteni, mennyire bízhatnak az őket megszólító szakemberekben, de hamar megérezték, hogy itt többről van szó, mint egy közönséges lakossági fórumról. Ezt a meggyőződést a tervezők külföldi példák bemutatásával erősítették, meggyőzve arról a lakókat, hogy valóban beleszólhatnak a tér kialakításába. „A harmadik alkalommal azért jöttem le, mert egyszerűen jól érzem magam. (…) Megfulladnék, ha nem mondhatnám el, hogy én mit gondolok.” – nyilatkozta a kamerának az egyik résztvevő.

A tervezés nem csak papír fölött zajlott. A közösségi házban tartott találkozók után az összegyűltek és a tervezők a helyszínen is átbeszélték a felmerült elképzeléseket, emellett különböző ünnepek, közös tevékenységek is a folyamat részét képezték. Az első körben felvetett javaslatokat, a leendő tér vágyott legfontosabb funkcióit műanyag lapokra írták, amelyek felkerültek a tér fáira, hogy mások is elolvashassák. A folyamat során a tervezők mindig nagy hangsúlyt fektettek az ötletek, eredmények bemutatására, láthatóvá tételére. Természetesen a kommunikáció mai formái sem maradtak ki: a tervezési folyamat saját Facebook oldalt kapott Milyen legyen a Teleki tér? címmel.

A közös munkában gyűltek az elképzelések, alakult a park vázlata, erősödött a helyi közösség. Fontos lépés volt ebben a szakaszban a pénzügyi keretek figyelembe vételével az ötletek lehozása a földre. Meg kellett határozni, hogy mely elképzelések, vágyak férnek bele a rendelkezésre álló anyagi keretekbe, illetve milyen kompromisszumok (például olcsóbb anyagok használata) árán lehet egyes tételeket megtartani. „Ebben rejlik az összefogás ereje, hogy ezt már egymásnak el tudtuk magyarázni” – meséli egy másik résztvevő.

Az „összefogás” amúgy is kulcsszó lett a tervezési folyamatban. 2013 nyarán a közös munkában aktív lakók megalakították és bejegyeztették a Társak a Teleki Térért Egyesületet. A civil szervezeti forma, amellett, hogy jó keretet ad különböző közösségi események szervezésének, nagyon erős tulajdonosi szemléletet is adott az abban részt vevőknek. A helyi közösség azt tervezi, hogy a pénzügyi korlátok miatt a tervből kikerült elképzelések egy részét a későbbiekben pályázati forrásokból tudják megvalósítani. Ilyenek lesznek/lehetnek például egy közösségi színpad, vagy a játszótér egyes drágább elemei. Az Egyesület munkáját, felelősségvállalását az önkormányzat is elismeri. Előkészületben van egy olyan szerződés, amely az Egyesület parkfenntartási tevékenységeit, terveit foglalná keretekbe, emellett az önkormányzat az Egyesület rendelkezésére bocsát egy klubhelyiséget, amely további közösségi programok és találkozók helyszíne lehet.

A közösségi tervezés során kialakult, a fentiekben bemutatott lakossági hozzáállás és felelősségvállalás szinte teljes mértékben egyedülálló Budapesten. A teleki tériek egyesülete nem csak részt vett egy Európai Uniós pénzből, önkormányzati megrendelésre elkészülő park tervezésében, de gondolkodik annak jövőjéről, lehetséges továbbfejlesztéséről is, s mindezt egy olyan környéken, ahol korábban az elidegenedés, a kilátástalanság volt jellemző. Igen tanulságosak a kisfilmben nyilatkozó résztvevő szava: „Mindenki fél a közösségi tervezéstől, mert egy lakossági fórum, az zűrös dolog. (…) de úgy gondolom, hogy ez itt nagyon más, és szerintem megbátorodik majd az önkormányzat is, főleg látva a sikerét. (…) és a lakosok is látják, hogy lehet érdemben befolyásolni, érdemben beleszólni. Igen. Legyen máshol is!”

A Teleki tér 2014 nyarán a terveknek megfelelőn megépült. Szeptember 10-én délelőtt került sor a hivatalos önkormányzati megnyitóra, délután pedig egy parkavató örömünnepre. A tervezésben részt vevő lakók a park átadása óta eltelt hetet lelkes blogolással töltötték, melynek során a park használatával kapcsolatos első tapasztalataikat osztják meg a tervezőkkel, illetve egymással.

Írta: Sain Mátyás, Lechner Lajos Tudásközpont

Fotók forrása: 1. és 2. fotó: "Milyen legyen a Teleki tér?" FB oldal; 3. fotó: Vermes Péter

További információk:

Teleki téri közösségi tervezés 2013 – YouTube videó

http://www.ujirany.com/hu/projekt/teleki-teri-kozossegi-park - a projekt a tervezők honlapján

http://telekinaplo.blogspot.hu/ - blog

https://www.facebook.com/milyenlegyenatelekiter?fref=ts - A tervezés FB oldala

https://www.facebook.com/tarsakatelekiterert?fref=ts - Az egyesület FB oldala

A cikk angol nyelven is megjelent az URBACT program uniós honlapján.