Könyvtárhálózattal a közösségekért

Interjú Ramháb Máriával, a Kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatójával

A Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár élen jár abban, hogy a megváltozott olvasási szokások és atomizálódó közösségek közegében is megtalálja a könyvtár helyét, szerepét a városban és az azt körülvevő vidéki településeken élők életének jobbá varázsolásában. A hagyományos könyvtári feladatok megtartása mellett a kecskeméti megyei könyvtár, valamint a hálózatába tartozó kistelepülési könyvtárak[1] a különböző korosztályok igényeire épülő minőségi szolgáltatásokat nyújtó közösségi színtérré vált.

A programok, szolgáltatások a babakortól a nyugdíjas korig jelentenek esélyt, tudást, élményeket, emberi kapcsolatokat a helyi közösségek tagjai számára. A könyvtár által felvállalt feladat egyik fő kihívása a kistelepüléseken élők számára is hozzáférhetővé tenni azokat a szolgáltatásokat, amelyekhez a városi lakosság hozzájut.

Ön szerint a XXI. században mi a feladata, funkciója a könyvtáraknak?

A XXI. században is megtartja a könyvtár évezredes küldetését: a kulturális javak összegyűjtését, megőrzését, hozzáférhetővé tételét, ugyanakkor jelentős változás a könyvtár virtuális szerepkörének erősödése. A Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár arra törekszik, hogy közszolgáltatásaival a társadalom széles köréhez folyamatosan eljusson. Segíteni kívánja az embereket az információszerzésben, a tanulásban, a munkaerőpiacon való megjelenésben, a közösségi együttlétben, hogy minél tájékozottabban, tudatosabban, egészségesebben, boldogabban élhessék le életüket.

Milyen eszközei vannak egy nagyváros könyvtárának a közösségek fejlesztésében? Hogyan értek el eredményeket?

Sokkal nagyobb az esély, hogy könyvtár közelben maradjon az, aki szinte ott nő fel, így valóban életre kel számos ember életében az a szlogen: „Katona József Könyvtár egy életen át!”
Mindenekelőtt feltétel a könyvtár teljes nyitottsága, mindenki számára azonos hozzáférhetőség biztosítása, és olyan folyamatos tanulást támogató szolgáltatások nyújtása, amelyek erősítik a közösségek kreativitását, önszerveződését is. Számos esetben fontos tényező az infrastruktúra is, amit a könyvtár tud biztosítani a közösségeknek, különösen kistelepüléseken. Könyvtárunk az ország egyik leglátogatottabb intézménye, naponta átlagosan 1500 látogató keresi fel. A közösségfejlesztést már a babakorúakkal megkezdjük, ők 3 év alatt Baba-olvasójegyet kapnak, a kismamáknak pedig a könyvtári Babaszobában minden körülmény rendelkezésre áll ahhoz, hogy nyugodtan elhagyhassák kicsijükkel otthonukat. A játékos közös tanulási folyamat mellett legalább annyira fontos mentálisan a többi anyukával, kisgyerekkel való találkozás, tapasztalatcsere.

Nagyon gazdag partnerkapcsolatot ápolunk, mert együttműködéssel sokkal több ember elérhető, sokkal több szolgáltatás sikerre vihető. Az oktatási intézmények, civil szervezetek, társintézmények természetesen kiemelt figyelmet élveznek részünkről, ahogyan számos közös program esetében mi is fontosak tudunk lenni számukra.
Kecskeméten és a megyében törekszünk a helyben élő írók, alkotók, közösségek bemutatására épp úgy, mint más hírességek munkásságának népszerűsítésére. Kiemelt szerepet kap ma már szolgáltatásainkban a BÁCS-TUDÁS-TÁR portál gazdag kínálata, amely naponta bővül friss információkkal. Népszerű az Idősek akadémiája, a Nagyinet klub, a Könyvbarát klub, hogy csak néhányat megemlítsek a sok közül. Folyamatosan részt veszünk a lakosság digitális írás-olvasás készségének a fejlesztésében különböző tanfolyamainkkal.

Mit tud tenni egy nagyvárosi könyvtár a vidéken élők  esélyeinek növeléséért?

Azzal, hogy a kistelepülésen élőket is ugyanolyan minőségi szolgáltatásokkal látja el a megyei könyvtár, jelentősen megváltozott a vidéken élők kulturális kínálata. A megújított, a világhálóra rákapcsolt kiskönyvtárak, a megyei könyvtár által rendszeresen biztosított új könyvek, folyóiratok, újságok, a sokféle program, képzés valódi átalakulásokat hozott a helyi közösségek életében. Nincsenek magukra hagyva elszigetelten a kiskönyvtárak, hanem egy hálózat részeként a könyvtári szolgáltatások mindegyikéhez szinte azonos eséllyel férnek hozzá, mint a városban élők. 

Bács-Kiskun megyében ma már 82 ötezer lakos alatti településen nyújt szolgáltatásokat a megyei könyvtár a helyi önkormányzatokkal összefogva, akik a helyiséget és a könyvtáros személyét biztosítják. Egy emberközpontú könyvtárhálózat éppen azt tudja tenni, amire az embereknek szüksége van: közösségi otthont biztosít, segít eligazodni a világban, ráirányítja az emberek figyelmét a legfontosabb változásokra, odafigyelést, támogatást nyújt a családoknak, fiataloknak, időseknek egyaránt.
Ebben a sajátságos rendszerben éppen ezért nagyon fontos szereplő a könyvtáros, az is, aki a megyeszékhelyen gondoskodik a szolgáltatások megteremtéséről, de az is, aki a kistelepülésen naponta közvetíti azokat. Csak együtt lehet ugyanis az emberekhez elérni, ami a legfontosabb. 

Mik a sikerkritériumok? Ön szerint más városok által adaptálhatóak a Katona József Könyvtárban alkalmazott gyakorlatok, vagy vannak ennek személyi, tárgyi, egyéb feltételei?

A könyvtári szolgáltatás mindenképpen egy komplex, összetett folyamat. Először is alkalmas körülményeket kell teremteni hozzá, aminek megvannak a kritériumai. A befogadó könyvtár először az embereknek alakít ki tereket, helyeket, megfelelő méretű bútorokat, otthonosságot, kényelmet nyújtó szőnyeget, függönyt, a kicsiknek Könyvtármacit, a nagyobbaknak játékokat és természetesen folyamatosan új könyveket biztosítva.

Nemcsak fizikai akadálymentesség szükséges, hanem az egész napos nyitva tartás, a könnyű kommunikálás, a gyűjteményben, információkban való gyors eligazodás, megbízható, azonosítható források mind mind részét képezik a korszerű szolgáltatásoknak.
Egyszerre kell megváltoztatni a feltételeket ahhoz, hogy az emberek megtalálják az új lehetőségeket, s ha ez sikerül, a régóta nem látogatott helyek újra benépesülnek. Ebből a változásból nem maradhat ki a könyvtáros szemléletváltása, új tudás megszerzése, együttműködő készségének növelése, az emberekkel való törődés. Nagyon fontos a helyi önkormányzattal, szervezetekkel való kiváló együttműködés, mert e nélkül nem fogják magukénak érezni a közösségi hely működtetését.
Mindez megtanulható, nagyon sok jó gyakorlat átvehető, ami új ötleteket kelt életre. Lényeges, hogy mindenki a saját közösségében találja meg az utat, természetesen megfelelő szakmai tudással, sokféle szolgáltatással felvértezve. A mi könyvtárunk, mint akkreditált felnőttképző intézmény is igyekszik képzéssel, szakmai tapasztalatcserék szervezésével, konferenciákon, továbbképzéseken tartott előadásokkal, igény esetén személyes konzultációkkal is segíteni a szakmában dolgozók munkáját. Szerintem kiváló példák láthatók más megyékben is, legfeljebb Bács megye egy kicsit előrébb tart a több mint 70 kistelepülési, kisvárosi könyvtár megújításával, a rendszerben megindított minőségi szolgáltatásokkal, ami egy Minősített Könyvtári címet birtokló megyei könyvtártól el is várható. Mindenkinek azt kívánjuk, hogy érjen el igazi változásokat, „jusson át a túlsó partra”, ami persze nagyon sok munka, de egy jó közösség másokkal összefogva mindenre képes.

Kecskemét, 2014. július 29.