Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.
 

 

THRIVING STREETS projekt kisléptékű kísérleti akció összefoglaló

2021. 09. 29.

Az URBACT III program keretében az EDC Debrecen csatlakozott a THRIVING STREETS vagyis „Pezsgő utcák” projekthez, melynek célja, hogy várostervezési módszerekkel ösztönözze a fenntarthatóbb, környezetbarát közlekedési módok, (mint a kerékpározás és a séta) elterjedését, annak érdekében, hogy a belváros vonzóbbá váljon a lakosság számára. A kétlépcsős projekt első fázisában felállt az ún. Helyi Támogató Csoport (ULG), melynek Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata mellett intézményvezetők, vállalkozók, közigazgatási szervek, multinacionális cégek képviselői is tagjai. Cél, hogy a második fázisban készülő Integrált Akcióterv már kezdetektől széles társadalmi konszenzus eredményeként alakuljon ki.

Működhet a közösségi kormányzás?

2021. 09. 27.

Milyen mechanizmusok segíthetik a városi hatóságok és a közösségek hatékonyabb együttműködését? Négy URBACT-város osztja meg az olvasóval a közösségi irányításról szerzett tapasztalatait.

A kreatív közösségek már régóta létfontosságú szerepet töltenek be a városok megújításában: különböző csoportok segítenek a városi terek, épületek, kezdeményezések vagy szolgáltatások minőségének javításában, és elérhetővé teszik azokat a környékbeliek számára az igényeknek megfelelően. A városfejlesztés fenntartható módját kereső önkormányzatok számára az egyik megoldást az ilyen jellegű közösségi részvétel erősítése jelentheti. Nápoly (Olaszország) például olyan irányítási modellt vezetett be, amely lehetővé teszi a közösségek számára, hogy részt vegyenek a köztulajdon, azaz a „közjavak” kezelésében – ezt a megoldást a Civic eState hálózaton keresztül hat másik európai város is átvette.

Tematikus workshop a #Társadalmi kohézió témájában - elérhetőség és befogadás a történelmi negyedekben

2021. 09. 27.

A KAIRÓS tematikus műhelysorozat utolsó eseménye annak feltárását tűzte ki célul, hogy az épített örökség felértékelődése hogyan támogathatja a polgári szerepvállalást és a társadalmi kohézió előmozdítását.

A 4. KAIRÓS tematikus műhely az elkötelezettséget, valamint a kultúrához és örökséghez való hozzáférést, mint a társadalmi kohézió elsődleges céljait vizsgálja. Ennek oka az, hogy olyan méltányos helyek újjáépítésével kell foglalkozniuk, amelyek képesek mindenki számára jó életminőséget, továbbá a polgári szerepvállalás és az összetartozás érzését biztosítani. Az eseményen a múlt és a jelen figyelembevételével elemezzük, hogy az épített örökség megőrzése és felértékelődése milyen közvetlen kapcsolatban áll az új városi terek létrehozásával, amelyeknek szintén a közösségi kohézió és jólét javítására kell irányulniuk.

Sikerrel zárult a 6. EUSDR Projektfinanszírozási Konferencia

2021. 09. 20.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezésében az EU Duna Régió Stratégia (EUSDR) nemzeti koordinációja a 2021-2027 közötti új programozási időszak nemzetközi projektfinanszírozási lehetőségeinek bemutatása érdekében 2021. szeptember 14-én tartotta a hatodik EUSDR projektfinanszírozási konferenciát Budapesten. A konferencia célja az volt, hogy gyakorlati információkat nyújtson az érdeklődőknek a nemzetközi finanszírozási lehetőségekről a Duna Régió Stratégia három magyar irányítású területéhez kapcsolódóan. A teltházas esemény megszervezésével a magyarországi érdekelteket projekt kezdeményezéseiknek az EUSDR céljaival összhangban történő megvalósítását kívántuk elősegíteni. (A cikk forrása a https://dunaregiostrategia.kormany.hu oldal)

Innovatív városi módszerek a szegény városrészek megsegítésére

2021. 09. 20.

Az URBACT partnerek jó gyakorlatait felhasználva a városok bevonják a lakosokat saját környezetük megújításába.

Hogyan tudnák a városok támogatni a városrehabilitációs törekvéseket a megszorítások közepette? A támogatásokért folyó versengés helyett hogyan lehetne a lakókat arra ösztönözni, hogy összefogjanak és részt vegyenek a környezetük megújítását támogató projektekben? Ez csak kettő azon kihívások közül, amelyekkel a hatóságok ma is szembesülnek, annak ellenére, hogy az EU-s szakpolitikák már régóta foglalkoznak a városi szegénység kérdésével. Az URBACT szakértője, Tosics Iván két olyan várost vizsgál meg, amelyek új, közösségalapú megközelítést alkalmaznak a városmegújítás terén – az URBACT partnervárosai inspiráló tevékenységének köszönhetően.

 

Zöld, igazságos és produktív városok Webinar sorozat

2021. 09. 20.

Ahogy az aktuális, Európai Unió Városi Menetrendje (UAEU) a végéhez ér, elérkezett az idő az eredmények megosztására és a szinergiák feltárására más, kapcsolódó kezdeményezésekkel.

Ehhez kapcsolódóan az Új Lipcsei Charta értelmében létrehozott zöld, igazságos és produktív város dimenziónak megfelelően három webinárium -sorozat kerül megrendezésre. 

 

Városaink és hálózataink hírei –2021.szeptember 10.

2021. 09. 17.

A legújabb történetek városainkról és hálózatainkról, az újrahasznosított épületektől a városi gyerekek „sárkonyhájáig”.

 

Az URBACT III program elősegíti a fenntartható, integrált városfejlesztést, támogatja az uniós városok közötti cserét és tanulást. A program aktuális tevékenységei közé tartozik a 23 akciótervezési hálózat (2019–2022) menedzselése, valamint öt, a városi megoldások UIA projektekből történő átvételére létrejött hálózat és egy a fenntartható fejlődési célok lokalizálására szolgáló hálózat támogatása.

 

Meghívó a Debreceni Autómentes Napra - 2021.09.18.

2021. 09. 16.

Az URBACT III program keretein belül megvalósuló 5811 azonosítószámú "Thriving Streets" projekt megvalósítása kapcsán tisztelettel meghívjük Önöket a 2021.09.18. napon tartandó debreceni Autómentes Napra.

A rendezvényről bővebben a DKV Zrt. honlapján és Facebook oldalán tájékozódhatnak.

Poznań természetközeli játszóterei

2021. 09. 13.

Richard Louv „Az utolsó gyermek az erdőben" (The Last Child in the Woods) című könyvében a természettel való kapcsolat hiányának következményeit vizsgálja a gyermekeknél. Megállapítja, hogy a városokban élő gyermekek körülményeikből adódóan csak keveset játszhatnak szabadon a természetben, ami rossz hatással van a szellemi fejlődésükre, a koncentrációs képességükre, a mozgáskoordinációjukra és a fizikai állapotukra. A természetközeli játszóterek megoldást kínálnak erre a problémára.

Kilenc javaslat az élettel telibb és versenyképesebb városokért

2021. 09. 08.

Az Európai Unió számos városában alkalmazzák az itt felsorolt, közösségi részvételre és produktivitásra ösztönző helyi intézkedéseket. Vajon a tiédben is működnének?

Az új Lipcsei Charta három innovatív városformát emel ki, amelyek Európa szerte javíthatják a lakosok életminőségét: az Igazságos Várost, a Zöld Várost és a Produktív Várost.

Oldalak